Ugrás a Főoldalra!

FOGALOMTÁR

Fogalmak
Személyek
Történelmi topográfia
A konszolidált húszas évek (1920—1929)
A válságos harmincas évek (1929—1939)

Ki volt?
Történelmi topográfia
Kronológia 1923 - 39
Magyarország kronológiája 1930 - 39


Fogalmak ^

„leghuségesebb város”:
Sopron, mert az 1921. decemberi népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntött

államvallás:

amerikanizáció:
Az amerikanizáció egy olyan szakkifejezés, amellyel azt a hatást írják le, amit az Egyesült Államok más országokra gyakorol kultúrája, technológiája, üzleti szokásai, politikai gyakorlata vagy nyelve által. A kifejezést 1907 óta használják. Az Egyesült Államokban a megnevezés legtöbbször arra a folyamatra utal, amikor a bevándorlók átveszik az amerikai szokásokat.

A kritikusok az „amerikanizációt” néha negatív értelemben használják, mivel sok országban negatívként értékelik a nagy horderejű amerikai befolyást, és aggódnak a helyi szokások és hagyományok elvesztésétől.

Anschluss:
Ausztria Németországhoz csatolását szorgalmazó politikai mozgalom antiimperialista antikolonializmus antiszemitizmus: zsidóellenesség, zsidógyulölet

aranystandard:
Az aranypénz és a pénzhelyettesek nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban kialakult rendszere.A XIX. század utolsó évtizedeiben az I. világháború végéig alkalmazott monetáris rendszer, melyben az arany fizetőeszközként, érme és pénzhelyettesítők formájában funkcionált. A nemzeti papírpénzek átváltási arányait az aranyérmék súlyának arányai határozták meg. A nemzetközi kereskedelemben a kifizetéseket korlátozás nélkül lehetett aranyban, vagy pénzhelyettessel teljesíteni, azaz az arany és a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma engedélyezett volt. A rendszer hatásaként egy-egy ország valutaárfolyama a többi aranypénzhez képest szűk határok között állandósult.

autokrata:
korlátlan hatalmú uralkodó, zsarnok

tekintélyelvu avantgarde:
Avantgárd
(a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet. A fejlett nyugati országok társadalmi válsága a 19. század végére felerősödött. Ezt a képzőművészetben azonnal jelezte a szociális érzékenységű témák megjelenése, és több új irányzat kialakulása. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a lázadás, a formabontás vagy építés szándéka. Közös jellemzőjük az is, hogy nyomtatott fórumokon, többnyire saját folyóirataikban kihirdették elveiket. Ezek között a manifesztumok között legjelentősebb a futuristáké.

Bauhaus-mozgalom:
A Bauhaus a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely nevelési módszerei és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé. Alapja a „Bauhaus-eszme". Walter Gropius szerint felelet arra a kérdésre, milyen képzettségre van szüksége egy művésznek ahhoz, hogy el tudja foglalni helyét a (gép)ipari társadalomban. A Bauhaus-eszme több mint csupán az iskolát irányító célkitűzés. Évtizedekre szóló szellemi program, még William Morris-tól induló és a századfordulón kibomló művészeti törekvések összegezése, alkotó módszer és alkotói magatartás. A művészet és ipar, a művészet és technika közötti szakadékot kívánta áthidalni. Egyszerre küzdött a művészet eszméjének fenntartásáért és a művészet korszerű eszközeinek a megtalálásáért. A formaképzés problémáit új módszerrel közelítette meg, felismerte, hogy a formálás, az anyagok, alakítási módok, lehetőségek és a funkció, a rendeltetés követelményeinek megismeréséből, feltárásából fakad. Az anyagok ismeretével és az azokban rejlő lehetőségek kutatásával új művészeti eszközöket adott tanítványai kezébe.

Bethlen-Peyer egyezség/paktum:
Bethlen István és Peyer Károly által 1921. december 22-én kötött egyezség, amelyben a kormány elismerte a szociáldemokrata pártot mint törvényes politikai tényezot, amely cserében lemondott a földmunkások, a vasutasok és a közalkalmazottak szervezésérol.

blokád:
valamely állam területének teljes vagy részleges körülzárása, a külvilágtól való elszakítása bizonyos követelések teljesítése végett

bolsevik:
az orosz szociáldemokrata párt radikális irányzata; az orosz többséget (bolsisztvo) jelento kifejezés, amelyet az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Lenint követo tagjaira alkalmaztak az 1903-as brüsszeli kongresszuson, ahol sikerült ideiglenes többségre szert tenniük a mérsékelt csoporttal szemben (mensevikek: mensinsztvo: kisebbség).1918 márciusában felvették a kommunista nevet, de a bolsevik megjelölés 1952-ig szerepelt a Szovjetunió Kommunista Pártja nevében.

Briand-Kellog paktum:
1928. augusztus 27-én Párizsban aláírt szerzodés melyben az aláírók (eredetileg nyolc ország, késobb még 54-en csatlakoztak) ünnepélyesen vállalták, hogy elítélik a háborút, mint a nemzetközi politika eszközét. A paktum a nevét a két kidolgozójáról Frank Kellog amerikai- és Aristide Briand francia külügyminiszterrol kapta.

cenzúra:
Valaminek a felülvizsgálata a megjelenítés előtt.

cionizmus:
a zsidóságnak a független Izrael államban való letelepedését célzó nacionalista mozgalom

CSEKA:
(Vszeszojuznaja Csrezvicsajnaja Komiszija VCSK: Összoroszországi Rendkívüli Bizottság) Lenin javaslatára létrehozott politikai rendorség, amely államvédelmi funkciót látott el. Több alakalommal átszervezték (GPU, NKVD) és végül ebbol alakult ki a KGB.

dadaizmus domínium:
állami önállóságát elnyert volt angol gyarmat (Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland)

Egységes Párt:
(Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földmuves és Polgári Párt): az ellenforradalmi rendszer konszolidálására alakult konzervatív gyujto- és kormánypárt Mo-n (1922–32).

eroszakmentes engedetlenségi mozgalom:
Gandhi, a fegyveres ellenállást elveto, a passzív ellenállást hirdeto mozgalom Indiában az angolok ellen

expresszionizmus:
avantgardista mozgalom 1905 és 1920 között - az extatikus szabad vers, a színpadi formák szimbolikussá alakítása, az epikai szimultanizmus, montázs jellemzi - a naturalista művészettel szembefordulva az ember belső érzelmi-indulati tartalmainak kivetítését tekintette céljának. Fő képviselői: Trakl, Werfel, Brecht, Becher stb.

Németországban indult útjára az expresszionizmus   festészeti és irodalmi mozgalomként. Folyóiratok, évkönyvek ( Die Brücke, Der blaue Reiter, Der Sturm, Die Action ) szerkesztőségében csoportosuló alkotók nevezték magukat expresszionistáknak. Fénykoruk a tízes évekre esik. Központi fogalmuk: az Emberért Kiáltani. Az embert féltették, a humánum kollektív igényével léptek fel, a szubjektum, az ember jogaiért, lehetőségeiért emelték fel szavukat. Az ő verseikben az indulat, a riasztás, a lényegre törés hatékony eszközei a felkiáltójelek, a felszólító-felkiáltó modalitás, a tőmondat, az igék túlsúlya. A világháború rettenete, a szenvedő ember iszonya hangzik Ehrenstein látomásaiban, Werfel szabadverseiben, Bahr, Stramm munkáiban; Szabó Dezső zsúfoltan izzó stílusa, Barta Sándor merész absztrakciói, Fábri Zoltán Emberirodalom-koncepciója, Radnóti Miklós szavalókórusai és az induló József Attila kiáltó-versei itt gyökereznek.

fajvédelem fajelmélet:
az emberfajták egyenlotlenségét, a fajkeveredés káros voltát hirdeto elmélet

fascio:
Olaszországban már a XIX. században így hívták a különbözo politikai csoportokat, majd Mussolini a saját mozgalmát fasisztának nevezve azt akarta elérni, hogy a régóta muködo fasciok csatlakozzanak hozzá. A szó a latin fasces, a vesszonyalábba kötött bárd szóból származik. Ez az ókori Rómában a magistratusok kíséroinek volt a díszfegyvere. Fascio di Combattimento Fasiszta Nagytanács: a fasiszta állam legfobb vezeto szerve, a korábban muködo parlament mellett quasi második kamaraként muködik egy ideig, késobb teljesen kiszorítja azt a hatalomból.

fasizmus:
az elso világháború urán kialakult jobboldali szélsoséges politikai irányzatok klasszikus olaszországi formája. Ideológiájának fobb jellemzoi: a szélsoséges irracionalizmus és nacionalizmus, liberalizmus- és kommunista-ellenesség, a tekintélyuralom és a gátlástalan szociális demagógia. Ellentétben a kommunizmussal, az összetartó erejét egy közösségnek a nemzetben ill. az államban látja (míg ott ez az osztály).

forradalmi terror:
vélt vagy valós ellenfelekkel szemben alkalmazott, a fizikai megsemmisítést is magába foglaló eroszakos fellépés; az állami politika szintjére emelt terror a jobb- és baloldali diktatúrák jellemzoje

frakció:
elkülönülés; politikában: pártcsoport

frankhamisítási botrány:
Az ügy elozményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerzodésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A munkálatokat Windischgrätz Lajos herceg irányította, de elokelo körök, a kormányhoz közelálló személyek is tudtak hamisításról. 1925 oszéig 30 ezer darab bankó készült el, amelyekbol azonban csak 4400 darabot lehetett jónak minosíteni. Ezeket Nádosy Imre országos rendorfokapitány támogatásával külügyi futár vitte ki az országból. Miután azonban 1925 decemberében Amszterdamban letartóztatták a hamis frankot teríto magyar állampolgárokat, a botrány viharos gyorsasággal emelkedett nemzetközi szintre. Magyarországon hamar a gyanúsítottak közé került Nádosy Imre országos rendorkapitány, Windischgrätz Lajos herceg, volt miniszter, valamint a herceg titkára és komornyikja. Fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Térképészeti Intézet néhány munkatársa ellen is. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy bár Teleki jól ismerte az intézet vezetoit és a hamisításban legsúlyosabban kompromittált Gero Lászlót, nem volt az intézet vezetoje. Az formailag a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozott, ám valójában a Honvédelmi Minisztérium irányította, és vezetoi is katonák voltak. A kínos nemzetközi botrány kirobbanása után a nyomozás során elokerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy maga Bethlen István miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban a kormányt felmentette a felelosség alól. A perben 1926. május 26-án hirdettek ítéletet: Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre országos fokapitány 4 évi fegyházat, valamint 10-10 millió korona pénzbüntetést kapott és politikai jogaikat is felfüggesztették. (1928 áprilisában-májusában kormányzói kegyelemben részesültek.) A többi vádlott 4 hónaptól 1 évig terjedo fogházbüntetést kapott.

futurizmus:
A futurizmus huszadik századi avantgárd művészeti irányzat volt. Filozófiája a jövőbe, a technikai haladásba vetett hitre épül, kulcsszavai a mozgás, dinamizmus, urbanizáció, militarizmus, nacionalizmus.

Genovai konferencia:
1922. április 10-én az európai gazdasági élet általános rendezésének érdekében összehívott nemzetközi konferencia. A konferencia során a németek és a franciák közti angol közvetíto kísérletek kudarcba fulladtak. Világossá vált, hogy a franciák nem méltányolják a teljesítési politikát, nem várható könnyítés a békeszerzodésbeli terheken.

hadikommunizmus:
a szovjet állam gazdaságpolitikája a külföldi intervenció és a polgárháború idoszakában, amelynek célja az ország erőforrásainak a háború szükségleteinek kielégítésére való mozgósítása; eszköze az általános munkakötelezettség bevezetése, ipar államosítása, jegyrendszer bevezetése, terménybeszolgáltatás elrendelése hangulatjelentés: három népi elv: a Kuomintang Szun Jat-szen által meghirdetett programja: imperializmus elleni harc, demokratikus köztársaság, feudális nagybirtok megszüntetése Heimwehr: az osztrák szélsojobb legfobb szerve, fegyveresei állandó összeütközésben álltak a kommunisták hasonló szervével.

hiperinfláció:
A hiperinfláció szélsőségesen magas inflációt jelent. Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy a havi [árszínvonal] több, mint 50%-kal emelkedik. Ennek következtében a pénz, mint fizetőeszköz nem tudja ellátni az értékmérő, a csereeszköz és a vagyontartó funkcióit. Az elértéktelenedett pénznem helyét gyakran egy idegen ország valutája, valamilyen áru (só, liszt, dohány), vagy arany veszi át.
A hiperinfláció a gazdaság összeomlásának egyik jele. Az állami bevételek nagymértékben csökkennek, mivel az adó megállapítása és beszedése között eltelt idő alatt a kiszabott összeg [reaálérték]e drasztikusan zuhan.
A hiperinfláció kialakulásának leggyakoribb oka, hogy az állam a felmerülő kiadásokat már nem tudja sem a bevételekből, sem pedig hitelekből fedezni, így kénytelen növelni a pénzkibocsátást (vagyis egyre több pénzt nyomni). Azonban ha nincsen megfelelő mértékű fedezet a kiadott pénz mögött, akkor az elértéktelenedik és inflációt okoz. Az infláció miatt a bevételek reálértéke tovább csökken, növelve ezzel a már meglevő hiányt. Az állam kénytelen lesz még több pénzt kibocsátani, ami még tovább fokozza az inflációt. A folyamat tehát önmagát gerjeszti, bizonyos körülmények között (pl. válságban) nehéz megakadályozni elmélyülését. A kormányzati kiadások csökkentésével és adóemeléssel mérsékelhető a magas bevétel iránti igény.

A történelem legnagyobb mértékű inflációja Magyarországon zajlott le 1945. vége és 1946. júliusa között. A legmagasabb havi infláció 1946. júliusában volt, mértéke 1,900,000,000,000,000%-os (4.19*1016%) volt, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946-ban került forgalomba a világ legnagyobb névértékű bankjegye 100,000,000,000,000,000,000 [pengő] (1020, százmillió b.-pengő) névértékkel. Az adó és postai befizetésekhez létrehozott adópengő 1946. január 1-jén egyenlő volt egy pengővel, július végére egy adópengő 2,000,000,000,000,000,000,000 (2*1021) pengőt ért, árfolyamát naponta állították rádiós bejelentés alapján. Amikor 1946. augusztusában bevezették a forintot, a forgalomban levő magyar bankjegyek összege ezredrészét érte egy amerikai dollárnak. A pengő és a forint átváltási aránya 1946. augusztusában: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

hosszú menetelés:
a kínai Vörös Hadsereg 12000 km-es utat tett meg 1934–36 között, hogy a Kuomintang-hadsereg gyurujébol kitörve a Szu-val határos tartományokban létrehozzák a Kuomintang- és japánellenes harc új bázisát.

il Duce:
"a vezér" (Mussolini)

infláció:
az árszínvonal ált., tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének csökkenése

Ír Köztársasági Hadsereg (lsd.: IRA): IRA:
az Ír Köztársasági Hadsereg rövidítése, melyet 1919-ben a független Írország megszületése után hoztak létre. Észak-Írország Nagy-Britannia uralma alatt maradt a függetlenségi háború után és ezért az IRA egyre radikálisabb eszközökkel száll szembe az angolokkal. 1969-tol félelmetes terrorakcióikkal hívják fel magukra a figyelmet. A nemzetközi megosztottságon kívül vallási ellentétek is feszülnek a háttérben a katolikus írek és a protestáns angolok között.

irredentizmus:
általános értelemben bizonyos területeknek vmely államhoz csatolását történelmi, nemzetiségi v. földrajzi érvekkel követelo nacionalista mozgalom, politika; Mo-n a trianoni békeszerzodés (1920) revíziójára irányult a két vh. között

izolacionizmus:
elkülönülés, elszigetelodés, ill. elkülönítés, elszigetelés politikája

jiddis:
a kelet-európai zsidók által használt nyelv, amely a 9. sz-i ónémetbol (Hoch Deutsch) fejlodött ki, és írásában a héber ábécé betuit alkalmazta, tájegységek által meghatározottan szláv és egyéb szavakat és kifejezéseket is találhatunk benne.

jóvátétel:
az I. világháborút lezáró Párizs környéki békék egyik állandóan eloforduló eleme. A vesztes (egyben a háborút kirobbantó) államoknak részletekben óriási összeget kellett volna fizetnie a gyoztes államoknak. Megvalósítása nem volt lehetséges.

kalifátus:
kilenchatalmi szerzodés Kínáról: a szerzodést aláíró hatalmak – az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Olaszország, Japán, Hollandia és Portugália – elismerték Kína szuverenitását, függetlenségét, területi és igazgatási épségét, de nem helyezték hatályon kívül a korábban Kína rovására kötött egyenlotlen szerzodéseket. A kilenchatalmi szerzodés lényeges eleme a „nyitott kapu” elvének kimondása, azaz annak szabályozása, hogy valamennyi nemzet kereskedelme és ipara Kína egész területén egyenlo elonyöket élvezhet. Az USA lehetoséget kapott arra, hogy Nagy-Britanniával és Japánnal azonos feltételek mellett hatoljon be versenyképes termékeivel a kínai gazdasági életbe. A kilenchatalmi szerzodést Japán 1931-ben a Mandzsúria és 1937-ben Kína belso területei ellen indított támadásával megszegte.

királypuccsok:
IV. Károly két visszatérési kísérlete Magyarországra 1921-ben

kisantant:
1920-21-ben Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia összefogásával létrejött magyarellenes katonai és politikai szövetség, amelynek fo célja, hogy biztosítsa a békeszerzodés betartását a térségben.. Fo nyugati szövetségesének Franciaország számított. 1938-ban, a müncheni egyezmény aláírása után felbomlott.

kollázs:
ragasztott részletekből álló kép

Kommunista Internacionálé:
(Komintern vagy III. Internacionálé) a kommunista mozgalom 1919-ben Moszkvában létrehozott nemzetközi szervezete, amely programjának fo célja a proletárdiktatúra megteremtése, és a munkásmozgalom más irányzatai elleni harc (1943-ban a szervezet feloszlatta magát). A Komintern a gyakorlatban a szovjet vezetés irányítása alatt állt.

kommunista:
1. a kommunizmus híve vagy támogatója; 2. a kommunista párt vagy mozgalom tagja; 3. kommunista kormány, párt vagy mozgalom híve vagy támogatója kommunizmus: olyan társadalmi forma, amelyben minden tulajdont a közösség vagy az állam birtokol és valamennyi polgár egyenloen részesül igényeik szerint.

konstruktivizmus:
konszolidáció: új társadalmi-politikai rendszernek válságokat követo megszilárdulása.

konzervativizmus:
A fennálló állapotokhoz való ragaszkodás, az új eszmékkel jelenségekkel való szembenállás.

konzervatív:
A hagyományos értékekhez, a meglevo állapotokhoz ragaszkodó felfogás és politika.

kormányzó:
az uralkodót képviselo "ideiglenes" államfo; 1920–44 között a „király nélküli királyság” államfoje Horthy Miklós volt.

korporáció:
az egyes termelési ágazatokban létrehozott "érdekegyezteto" szerv, mely a munkavállalók és a munkaadók között jön létre, alkot egy központi tanácsot, mely a kormány mellett "tanácsadó" funkciót lát el. Valójában ez a fasiszta állam polgárainak totális ellenorzését valósítja meg azáltal, hogy az állam a lét minden szférájára rátelepedik.

korporációs rendszer:
a korporációkon alapuló politikai berendezkedés kronstadti felkelés: a kronstadti matrózok felkelése 1921-ben, amelyben bolsevikok nélküli szovjeteket, sajtó- és szólászabadságot, a parasztok szabad gazdálkodását (a hadikommunista beszolgáltatás eltörlését) követelték

kubizmus:

kulturális forradalom:
a társadalom forradalmi átalakulásával együtt járó, a legszélesebb néprétegek körében végbemeno kulturális fejlodés

Ku-Klux-Klan:
szélsojobboldali, fajüldözo titkos szervezet az Egyesült Államokban; a feketék és támogatóik elleni eroszakos fellépés céljával alakult 1865-ben

magyar kultúrfölény elve/koncepciója:
az 1920-as évek muvelodéspolitikájának elve, amely célul tuzte ki a magyarság kulturális és szellemi felemelkedését, mert "a magyar hazát a kultúrája tarthatja meg és teheti ismét naggyá" (megfogalmazója: Klebelsberg Kúnó).

Kuomintang:
Kínai Nemzeti Párt, antiimperialista (Japán ellenes) mozgalom és párt Kínában a két világháború között

lateráni szerzodés:
1929. Mussolini és a Vatikán szerzodése

Locarnoi konferencia:
1925. október 5-16-a között tartott nemzetközi konferencia, mely Európában általános biztonságpolitikai szerzodések rendszerét dolgozta ki. A legfontosabb volt, hogy Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország közösen vállalták a belga-német és a francia-német határ biztonsága feletti orködést, valamint a rajnai demilitarizált övezetre vonatkozó eloírások betartását. Ezenkívül Franciaország nem provokált támadás esetére szavatolta Lengyelország és Csehszlovákia biztonságát.

Május 4-e mozgalom:
A május 4-e mozgalom 1919. május 4-én kezdődő tüntetéssorozat és diákmozgalom volt. Kiváltó oka az volt, hogy az első világháborút követő párizsi békekonferencián a győztesek oldalán álló Kína érdekeit nem vették figyelembe, ehelyett támogatták Japán 21 követelését. A diáktüntetések a pekingi Tiananmen téren kezdődtek, s hamarosan az egész országra kiterjedtek. Végül a kínai küldöttség – a kormány utasítása ellenére – nem írta alá a párizsi békeszerződést. Május 4-e a Kínai Népköztársaságban az ifjúság napja.

mandátumterület:
az I. világháborút követoen, a Népszövetség megbízása alapján a gy6ztes hatalmak (foleg angol és francia) igazgatása alá került egykori német gyarmatok és a Török Birodalom arabok lakta területei

Marcia su Roma:
Mussolini puccsa 1922-ben ("Rómába vonulás")

második királypuccs:
Másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirákra-Dénesfára. Ellenkormányt alakított, és vasúton Budapest felé indult Ostenburg-Moravek Gyula Sopronban állomásozó csendőr csapataival, amiket az útba eső helyőrségekben kissé kiegészített. Október 23-án Budaörsnél ütköztek meg a Lehár Antal vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló királyhű és a nyugállományból visszatért Nagy Pál honvéd altábornagy által irányított kormányhű csapatok, utóbbiak derekát a fővárosban gyorsan mozgósított egyetemi zászlóaljak adták. Rövid tűzpárbaj után a kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, mire azok megadták magukat.

A magyar királyt több legitimista politikussal együtt (pl. ifj. Andrássy Gyula) a tatai Esterházy-kastélyba, majd Tihanyba szállították. Onnan Károlyt Aszófő állomásról vonaton Bajára vitték, ahonnan a Glowworm nevű brit monitor a Dunán, majd a Cardiff hadihajó a Földközi-tengeren át feleségével együtt elszállította a Portugáliához tartozó atlanti-óceáni Madeira szigetére, Funchalba.

Meidzsi-reformok:
Japán modernizálása érdekében Mucuhito császár (uralkodott: 1867-1912) által végrehajtott reformok; melyben megtörte a sógunok hatalmát, európai mintára átszervezte az államapparátust, fölszámolta a szamurájok rendjét, európai mintájú alkotmányt adott országának

Mein Kampf:
Hitler könyve, a náci párt politikai és ideológiai programját fogalmazta meg

Munkáspárt (Nagy-Br.):
A Munkáspárt (angolul Labour Party, ejtsd: lébör parti, röviden Labour) megalakulása óta a baloldal legmeghatározóbb politikai ereje az Egyesült Királyságban. Jelenleg a Munkáspárt ellenzéki erő az Egyesült Királyságban, a skót és a walesi kormányt pedig a Liberális Demokratákkal koalícióban vezeti. A Munkáspárt a második legnagyobb párt önkormányzati szinten, míg az Európai Parlamentben (EP) a harmadik.
A Munkáspárt 1997-ben, 179 mandátumos többséggel aratott elsöprő győzelmet Tony Blair vezetésével. 1974 óta ez volt az első győzelmük. A Munkáspárt győzelmével végleg lezárult a Thatcher-korszak, és annak utórengése, a Major-korszak. A 2001-es választásokon a Munkáspárt fölénye 167 mandátumra csökkent, mely a 2005-ös választásokon tovább apadt 66-ra.
A Munkáspárt a szakszervezeti mozgalmakból és a 19. századi szocialista pártok örökségéből nőtte ki magát, hivatalosan is a demokratikus szocializmust vallja. Tony Blair vezetése alatt a párt balról inkább középre tolódott, és a párt piacorientált politikát hirdetett, az 1979-es, 1983-as, 1987-es és 1992-es választási vereségsorozat után. Éppen ezért sok megfigyelő a Munkáspártot mint szociáldemokrata vagy centrista pártot tekinti, szemben a korábbi demokratikus szocialista nézettel.

nacionalizmus:
a nemzetállam létrehozását, védelmét és tiszteletét a legfontosabb politikai elkötelezettségnek és értéknek tekinto politikai irányzat, amely a XIX. század elején a liberalizmussal szorosan összefonódva bontakozott ki

Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) :
az I. világháborúban gy8ztes antant hatalmak kezdeményezésére 1919-ben létrejött nemzetközi szervezet, amelynek legfobb feladata a béke megorzése lett volna; Magyarország 1922-ben lett tagja; a lI. világháború kitörésekor (1939) gyakorlatilag felbomlott, de hivatalosan csak 1946-ban szunt meg

Nemzeti Fasiszta Párt Nemzetiszocialista Német Munkáspárt:
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül: Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, röviden NSDAP), ismertebb nevén a náci párt német politikai párt volt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot, agresszív politikájával gyakorlatilag „kirobbantotta a második világháborút” és végrehajtotta a holokausztot.

A náci (Nazi)
kifejezés a német „Nationalsozialist” (nemzetiszocialista) szó rövidített alakjából származik. A párt Adolf Hitler vezetésével jutott hatalomra 1933-ban, foleg a németek militarizmusára és az I. világháború utáni megaláztatások miatti revansvágyra apellálva. Az NSDAP hatalomra jutása után totális diktatúrát vezetett be, és megalapította a Harmadik Birodalmat. A NSDAP volt az egyetlen legális politikai ero a náci Németországban a Weimari Köztársaság bukása után (1933)-tól a második világháború végéig, 1945-ig, amikor Németország elvesztette a II. világháborút. Az NSDAP elveibol és tetteibol egy új politikai ideológia, a nácizmus alakult ki. A világháború után a pártot betiltották, vezetoit pedig a nürnbergi perek keretében emberiségellenes buntettekért ítélték el.

nemzetiszocializmus (nácizmus):
a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) által magáénak vallott ideológia. Alapja a szélsoségesen radikális tekintélyuralom és totalitarizmus (a náci állam uralkodik mindenki felett), az antikapitalizmus, antikommunizmus, antiindividualizmus, antiszemitizmus és a fajelmélet.

NEP:
(novaja ekonomicseszkaja polityika: új gazdaságpolitika) Lenin által kezdeményezett,1921 tavaszán bevezetett gazdaságpolitika, amely lehetové tette a terményfelesleg szabad piacokon való értékesítését, ami a kereskedelem és a pénzforgalom fellendüléséhez vezetett

népbiztos:
a miniszteri tisztséggel azonos, a központi igazgatási szervek, majd a minisztériumok élén álló vezeto tisztség Oroszországban, illetve a Szovjetunióban 1917 és 1946 között

nepman:
noi emancipáció:

NSDAP:
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

nyitott kapuk elve:
az Amerikai Egyesült Államok által meghirdetett szabad kereskedelem elve

öthatalmi flottaegyezmény:
a Brit Birodalom, az Egyesült Államok, Japán, Franciaország és Olaszország flottáinak tonnatartalmát 5:5:3:1,75:1,75 arányában állapította meg. Az amerikai flotta elérhette a brit flotta szintjét, Japán megelozte Franciaországot és a harmadik legerosebb tengeri hatalommá lépett elo. Az arányszámok érvényesültek mind a sorhajók, mind a repülogép-anyahajók összes tonnatartalma tekintetében. Néhány kivételtol eltekintve a tengeri támaszpontok és erodítmények tekintetében a szerzodés fenntartotta a korábbi status quót. A korlátozások alá nem eso hadihajó-kategóriákban flottaépítési verseny bontakozott ki, ami az egyensúly felbomlásával fenyegetett. Ezért az öt hatalom 1930 tavaszán Londonban rendezett konferencián a tengeri fegyverkezés korlátozásáról és csökkentésérol szóló szerzodéssel kiegészítette a washingtoni öthatalmi szerzodést (1930. április 22.). Az 5:5:3 arányt Nagy-Britannia, USA, Japán esetében kiterjesztette a cirkálókra és a torpedórombolókra is. A tengeralattjárók esetében a három hatalom között egyenlo arányt állapítottak meg. Franciaország és Olaszország között nem jött létre megegyezés, mert Olaszország a francia flottával egyenértéku haditengerészeti erore tartott igényt, amibe a franciák nem egyeztek bele.

Páneurópa tervezet:
1929 szeptemberében Briand által javasolt terv, melyben javasolta a vám- és politikai határok fokozatos lebontását, amely a gyakorlatban az Egyesült Európa megvalósulását jelentette volna.

pengo:
A pengo egykori magyar pénznem volt. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetoeszköz. Váltópénze a fillér volt (1 pengo = 100 fillér). Bevezetése az elso világháborút és Trianont követo gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt, az újabb világháborút követoen mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.

polgárháború:

polgári engedetlenség:
A politikai tiltakozás sajátos típusa a fejlett polgári demokráciákban. Nincs általánosan elfogadott fogalmi meghatározása. Többnyire azt a szándékos, nyilvános és eroszakmentes, ugyanakkor jogellenes cselekvést jelenti, amelynek célja nem az adott ország teljes jogrendjének, hanem bizonyos jogi normáknak, ill. a kormány politikájának a megváltoztatása egy magasabb rendunek tekintett erkölcsiség és igazságosság alapján. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a úgymond a rendelkezésre álló jogállami eszközökkel a cél már nem érheto el és ha nem származik belole nagyobb sérelem, mint amelyet el akar hárítani. – Elméleti megalapozójának az amerikai Henry David Thoreau-t (1817–1862) tartják. A polgári engedetlenség legitimitását hirdeto gondolkodók szerint a demokratikus jogállamban élo polgároknak joguk van és képesek is az állam muködésérol erkölcsi ítéletet mondani, és ha szükségét érzik, akár jogellenes módon is elosegíteni az alkotmányos rend továbbfejlesztését. A polgári engedetlenség leggyakoribb formái: az adófizetés megtagadása, a katonai szolgálat megtagadása, ülosztrájkok, útlezárások (pl. katonai támaszpontok, atomeromuvek körzetében), létesítmények, területek (pl. repüloterek) elfoglalása. Legismertebb esetei közé tartoznak az 1971-ben alakult Greenpeace környezetvédelmi mozgalom akciói.

Pravda proletáriátus:
a munkásosztály szociális elnevezése; a tokés termelési viszonyok között termeloeszközökkel nem rendelkezo, létfenntartása érdekében, gazdasági kényszerbó'1 munkaerejét áruba bocsátó társadalmi réteg

Regát:
A Regát Moldva és Havasalföld erdélyi magyarok által használt gyujtoneve, lényegében Románia Kárpátokon túli része. Másik neve: Órománia. A „regat” román szó, magyar jelentése királyság.

revízió:
felülvizsgálat, a magyar külpolitika meghatározó törekvése, amely a trianoni békeszerzodés megváltoztatására irányult. revíziós mozgalom: a trianoni békeszerzodés rendelkezéseinek megváltoztatására irányuló társadalmi-politikai mozgalom

rif felkelés:

SA:
(Sturm Abteilung)"rohamosztag", NSDAP paramilitáris rohamosztaga Schutzbund (Republikanische ~): félkatonai baloldali (szociáldemokrata) szervezet Ausztriában a 20-as évek végén.

sécurité:
biztonság

Sinn Fein:
1900-ban az IRB elkezdett újjászerveződni, majd 1905-ben megalakult a leghatározottabban angolellenes párt, a Sinn Féin (Mi Magunk), melynek vezetője a dublini Arthur Griffith volt.

Sör-puccs:
Hitler fasiszta pártjának puccskísérlete Münchenben 1923-ban

Spartacus szövetség:
Németországban 1918-ban muködo szélsobaloldali, kommunista szervezet, melyet 1919 elso napjaiban Németország Kommunista Pártjának nyilvánítottak. 1919. január 5-én felkelést robbantottak ki az Ebert kormány ellen. Fo képviseloi: Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg.

squadro:
olasz fasiszta félkatonai szervezet

szatjágraha:
Gandhi politikai és morális elve, miszerint mindig figyelembe kell venni a másik fél elképzeléseit is. S amennyiben azokat hibásnak találjuk, ellenfelünket rá kell erre a tévedésére ébresztenünk.

szegedi gondolat:
az ellenforradalmi rendszer politikai ideológiájának elnevezése (1919-ben Szegeden szervezkedo dzsentri, katonatiszti hivatalnoki körök által képviselt eszmék keveréke) Szent István-i állameszme: a két világháború között a magyar nacionalizmus meghatározó eszméje, amelynek lényege, hogy Magyarország nem szukülhet le a magyar nép által lakott területekre, hanem magába kell foglalnia a Kárpát-medence valamennyi népét, melyeknek vezetésére a magyar nép hivatott.

szürrealizmus:
A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben. Fiatal művészek vágyát fejezte ki, hogy a valóságnál is valóbb dolgokat alkossanak. A szürrealisták kijelentették, hogy éber állapotban nem lehet valódi alkotásokat létrehozni, olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudat alatti rétegei.

Tanaka terv:
az 1927-29 között miniszterelnök Tanakáról kapta a nevét a japán terjeszkedési elmélet, mely szerint meg kell hódítani Mandzsúriát és Mongóliát, majd Kínát, Indiát, Dél-Kelet- és Közép-Ázsiát, biztosítva ezzel a japánok életterét

teljesítési politika:
a weimari köztársaságban kialakult, bizonyos politikusok (pl. Gustav Stresemann német külügyminiszter) által támogatott politika. Nézetük szerint Németország azzal bizonyíthatja volt ellenfeleinek, hogy levonta a háborús katasztrófa tanulságait, ha teljesítik a békeszerz6dés elírásait (foleg a kötelezettséget). Abban reménykedtek, hogy politikájuk eredményeképp sor kerülhet a békeszerzodés legméltánytalanabb pontjainak a felülvizsgálatára.

terror:
(latin ijedtséget, rémületet) a nyílt eroszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. Az eroszak gyakran a teljes fizikai megsemmisítésig megy. Ezzel a fogalommal illetjük az eroszakos, kíméletlen módszereket, eljárásokat, hatalmaskodást is. Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például a náci-, vörös- vagy a fehérterror).

T-modell:
A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company. Beceneve Bádog Böske (Tin Lizzy) volt. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít ez első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető.

totális állam:
A diktatúra lehet totális (ha az élet minden területére kiterjed) és puha (ha az élet bizonyos területeire nem terjed ki, például a gazdasági tevékenység módjára).

tordöfés-legenda:
Paul von Hindenburg 1919. november 18-án vallomást tett a német nemzetgyulés vizsgálóbizottsága elott – ekkor született a “tordöfés-legenda”. A Ludendorff és Hindenburg hadvezetése által meghirdetett utolsó nagy erofeszítés, az 1918 tavaszi-nyári offenzíva, ami biztosan meghozza majd a végso gyozelmet – a remény és hit valószínuleg magával ragadta a német társadalom többségét. A korábban is lappangó kimerültség, elkeseredés, elégedetlenség és békevágy a nyári katonai kudarcok után szinte kirobbant, elemi erovel került felszínre. A hitleri propaganda utóbb úgy állította be a dolgot, mintha a német vereség nem a katonai eroviszonyok logikus végkifejlete, hanem egyszeruen árulás eredménye lett volna. A hadsereg hosiesen harcolt, de a hátország forradalma, a szocialisták, a kommunisták, akik mögött természetesen a zsidóság állt, mintegy hátba döfték a dicsoségesen küzdo haderot. A tordöfés-elmélet természetesen legenda, nem ad semmiféle valós magyarázatot a németek vereségére, ellenben jól mutatja a felelosség-elhárítás és bunbakkeresés lélektani folyamatát.

trockizmus:
a marxizmus Lev Trockij által képviselt irányzata. Lényege a permanens forradalom, hangsúlyozta a forradalom nemzetközi jellegét, tagadta a békés egymás mellett élés lehetoségét, és bátorította a külföldi forradalmi mozgalmakat.

Vafd párt:
nacionalista párt Egyiptomban

victoire et gloire:
gyozelem és dicsoség

Vitézi Rend:
az elso világháborúban szolgált, "hos" katonák, akik "vitézi" címet és földbirtokot kaptak. 1921-ben hozták létre. A Vitézi Szék elnöke és a rend fokapitánya maga a kormányzó volt.

washingtoni négyhatalmi egyezmény a csendes-óceáni szigetekrol:

Az ún. Washingtoni egyezmények az Európán kívüli kérdéseket és a Távol-Kelet területi rendezését oldotta meg 1921. november 12.–1922. február 6. között. Részt vevő országok: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Hollandia, Portugália és Kína.

Négyhatalmi szerződés

Kölcsönös segítségnyújtási egyezmény

USA, Japán, Franciaország, Anglia

Weimari köztársaság:
az 1919. február 16-án Weimarban összeült alkotmányozó nemzetgyulés július 31-én fogadta el Németország alaptörvényét, mely egészen Hitler hatalomra jutásáig (1933) érvényben volt. Ezt az idoszakot, melyben egy eros köztársasági elnöki pozícióval sem sikerült a császárság megszüntetése utáni urt betölteni, hívjuk így.

Young-terv:
1929., a német jóvátétel törlesztésének csökkentése

Személyek ^

Abd-el-Krim (1882–1963): marokkói emír, a kabilok sp. ellenes elkelésének vezére (1920–1926).

Baldwin, Stanley (1867-1947) - brit konzervatív párti politikus; miniszterelnök (1923-1924, 1924-1929 és 1935-1937).

Ben Badisz Beneš, Eduard (1884-1948): a csehszlovák nemzeti mozgalom egyik vezetoje. 1935-1938 között államelnök. 1940 júliusától a londoni csehszlovák ideiglenes kormány elnöke. 1946-1948-ban ismét a köztársaság elnöke.

Bethlen István (1874–1946): a Horthy-korszak vezeto politikusa, min.elnök (1921–31), az ellenforradalmi rendszer megszilárdítója. Lemondása után is jelentos szerepet játszott a politikai életben, ellenezte az egyoldalú németbarátságot.

Borisz: bolgár cár

Briand, Aristide (1862-1932): francia politikus, 1902-tol szocialista képviselo. 1906-tól a legtöbb kormányban miniszter [külügyminiszter (1925-1932)] vagy miniszterelnök, a Németországhoz való közeledés híve.

Buharin, Nyikolaj I. (1888-1938) - szovjet politikus; az 1936-os orosz alkotmány megalkotója; a moszkvai perek során ítélték halálra és végezték ki.

Chaplin, Charlie:

Churchill, Sir Winston Leonard Spencer (1874-1965): angol konzervatív politikus. 1900-tól képviselo, 1911-1929 között számos miniszteri tárcát töltött be. 1940-1945 és 1951-1955 között miniszterelnök.

Clemenceau, Georges Benjamin (1841-1929): francia politikus, a Radikális Párt egyik alapítója és vezetoje. 1906-1909 és 1917-1920 között miniszterelnök.

Curzon, George Nathaniel, Lord (1859-1925) - brit konzervatív párti politikus; indiai alkirály (1899-1905), külügyminiszter (1919-1924).

Csang Kaj-sek (Chang Gai-shek) (1887-1975): kínai politikus és tábornok. 1907-tol Szun Jat-szen pártjának tagja, az 1911-es forradalom résztvevoje. 1924-ben a Kuomintang központi végrehajtó bizottságának tagja, majd a szervezet kommunistákkal szembeforduló részének (1925-1975) és a Koumintang kormányának vezetoje. 1949 után haláláig a Tajvan szigetén alakult Kínai Köztársaság elnöke.

Dawes, Charles Gates (1865–1951): am. köztársaság párti politikus, bankár. Mint az USA költségvetési igazgatója (1921–22) kidolgozta a német jóvátételi fizetések rendezését célzó „Dawes-tervet” (1924).

De Valera, Eamon (1882–1975): ír politikus. Min.elnök (1932–48, 1951–54, 1957–59), közt.elnök (1959–73).

Dzerzsinszkij, Felix:

Ebert, Friedrich német politikus, 1918-ban a Szociáldemokrata Párt vezetoje,1919. I. 19-én megnyeri a választásokat, és II. 6-án birodalmi elnök (1925-ig), ezzel létrejött a Weimari Köztársaság. Konszolidálta a köztársaságot, és a jóvátétel teljesítésének híve volt.

Ehrenburg, Ilja:

Eizenstein, Szergej:

Faruk: Egyiptom királya

Fejszál herceg:

Ferhát Abbász: algériai mérsékelt arab politikus

Fitzgerald, Scott:

Ford, Henry (1863-1947): amerikai autógyáros, a modern tömegtermelés egyik alapítója. Világhírt szerzett T modelljével, amelybol 1908 és 1927 között több mint 15 milliót adtak el.

Gandhi, Mohandasz Karamcsand (1869-1948): indiai politikus. 1919-tol 1948-ig az Indiai Nemzeti Kongresszus legfobb vezetoje és ideológusa. Az angol gyarmatosítók több ízben bebörtönözték. A hinduk és muzulmánok összefogásáért szállt síkra. Az eroszakmentes ellenállás elvét hirdette. Hindu-soviniszta merénylo áldozata lett.

Gorkij, Makszim (1868–1936): szovjet-orosz író, irodalomkritikus, publicista

Gömbös Gyula (18886–1936): jobboldali politikus. A MOVE elnöke (1919), az Antibolsevista Comité tagja. 1922–23-ban az Egységes Párt ügyvezeto elnöke, majd megalakította a szélsojobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédo) Pártot (1923–28). A kormánypártba visszatérve honvédelmi min. (1929–36), min. elnök (1932–36). 1932-ben meghirdette 95 pontból álló Nemzeti Munkatervét.

Grosz, Georg: német festo

Hemingway, Ernest (1898–1961): am. író

Hindenburg, Paul von német tábornok az elso háborúban, aki 1914. VIII. 26-30 között Tannenbergnél legyozte az oroszokat. 1916 végétol német vezérkari fonök. Az elso világháború után visszavonult, majd 1925-ben Ebert utódjaként megválasztják köztársasági elnöknek. 1933-ban hosszas politikai huzavona után kénytelen kinevezni Hitlert kancellárrá. 1934-es halálával Hitler diktatórikus hatalomhoz jut, mivel az elnöki címet is megszerzi.

Hirohito (1901–1989): Japán császára (1926–89)

Hitler, Adolf (1889-1945): 1933-1945 között Németország diktátora, az 1919-ben alapított Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezére. 1933-ban birodalmi kancellár, 1934-1945 között vezér és birodalmi kancellár, a hadsereg foparancsnoka 1935-tol.

Hlinka, Andrej: szlovák nacionalista politikus, katolikus pap.

Hoover, Herbert Clark (1874-1964): amerikai bányamérnök, republikánus politikus. 1921-1928 között kereskedelmi miniszter. 1929-tol 1933-ig az USA 31. elnöke. 1947-1949 és 1953-1955 között a szövetségi közigazgatás újjászervezésére alakult bizottság elnöke.

Horthy Miklós (1868–1957): Ferenc József szárnysegédje, tengerésztiszt, a szegedi kormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg foparancsnoka. 1920–44 között Magyarország kormányzója.

Jeszenyin, Szergej:

Jüan Si-kaj:

Kamenyev, Lev vezeto orosz forradalmár, Lenin munkatársa. Lenin betegsége idején, 1922-to1 politikai szerepe megnövekedett: gazdasági feladatokkal és a titkosrendorség (CSEKA) visszaszorításával bízták meg. Sztálin 1926-tól szembefordult vele, 1936. VIII. 27-én kivégezték.

Kandó Kálmán: a vasút-villamosítás úttöroje

Kapp, W. (1857–1922): szélsojobboldali német politikus, 1920-ban a monarchia visszaállítására puccsot kísérelt meg

Károly, II. (Hohenzollern): román király

Károly, IV. (Habsburg) (1887-1922): 1916-tól, I. Ferenc József halála után Magyarország királya, I. Károly néven Ausztria császára (1916-1918). 1921-ben a magyar törvényhozás megfosztotta a Habsburg-házat a magyar tróntól, ~ volt az utolsó Habsburg uralkodó.

Keaton, Buster:

Kellogg, Frank Billings (1856-1937) - az Egyesült Államok külügyminisztere (1925-1929); azt megelozoen szenátor (1917-1923) és londoni nagykövet (1924-1925).

Kemal, Musztafa pasa (Kemal Atatürk) (1881-1938): török katona és politikus. Az ifjútörök forradalom (1908-1909) résztvevoje, majd az elso világháborúban a török hadsereg parancsnoka. 1919-tol sikerrel vezette az ellenállást az antanttal és a görög megszállással szemben. 1923-ban lemondatta a szultánt és kikiáltotta a köztársaságot. Törökország elnökeként (1923, 1927, 1931, 1935) nyugat-európai mintájú, modern nemzetállamot teremtett. Az Atatürk elnevezést (a törökök atyja) 1934-ben kapta meg.

Keynes, John Maynard (1883-1946) - brit közgazdász.

Klebelsberg Kunó gróf (1875-1932): Tisza István híve, majd Bethlen Istvánnal a Nemzeti Egyesülés Pártjának alapítója, 1921-1922-ben belügyminiszter,1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Elfogadtatta a "magyar kultúrfölény" soviniszta elképzelését, a trianoni szerzodés értelmében elcsatolt területekrol az egyetemeket átmentette az ország területére, megreformálta az alsó- és a középfokú oktatást, népiskolákat építtetett, létrehozta a Gyujteményegyetemet.

Law, Bonar: Angol miniszterelnök 1922 - 1923 V. György uralkodása alatt.

Lenin, Vlagyimir Iljics, eredetileg Uljanov (1870-1924): orosz forradalmár, politikus, a bolsevik irányzat vezéralakja, 1917 októbere után a Népbiztosok Tanácsának elnöke.

Lindberg, Charles Augustus (1902–1974): amerikai pilóta, aki 1927-ben 33 és fél óra alatt – elsoként és egyedül –repülte át az Atlanti-óceánt "Spirit of St. Louis" nevu gépén.

Lloyd George, David (1863-1945): brit liberális párti politikus, 1909-tol pénzügyminiszter, 1915-tol a Hadianyag Minisztérium vezetoje. 1916. decemberben kormányfo, 1919-1922 között ismét miniszterelnök.

MacDonald, James Ramsay (1866-1937) - brit munkáspárti politikus; miniszterelnök (1924 és 1929-1935).

Majakovszkij, Vlagyimir Vlagyimirovics (1893–1930): szovjet-orosz költo, drámaíró, publicista

Malevics, Kazimir:

Mann, Klaus:

Mao Ce-tung (1893-1976): kínai kommunista politikus, a KKP egyik alapítója, 1935-tol a KKP KB titkára, 1943-tól a KKP elnöke, a Kínai Népköztársaság államfoje (1949-1959), a róla elnevezett ideológiai irányzat megteremtoje.

Márai Sándor: eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben.

Masaryk, Tomás Garrigue (l850-1937): Cseh szociológus, filozófus, politikus. 1882-tol filozófiaprofesszor a prágai cseh egyetemen. 1891-tol az osztrák birodalmi gyulés tagja, elobb az ifjúcsehek, majd az általa alapított Realisták Pártjának képviseloje. 1915-ben egyik alapítója a Csehszlovák Nemzeti Tanácsnak. 1917-tol az oroszországi Cseh Légió szervezoje. Egyesítette az amerikai cseh és szlovák emigránsokat (1918: pittsburghi szerzodés) és elnyerte az antant hozzájárulását az önálló cseh-szlovák államhoz. 1918, 1920, 1927 és 1934-ben Csehszlovákia elnöke.

Matteotti, Giacomo (1885–1924): olasz szocialista politikus. Fasiszta merénylet áldozata lett.

Mussolini, Benito (1883-1945): szocialista újságíró, majd háborúpárti agitátor; a fasiszta mozgalom megteremtoje (1919), a Nemzeti Fasiszta Párt alapítója (1921), 1922-1943 között a fasiszta Olaszország miniszterelnöke, diktátora, a fasiszta párt Nagytanácsának elnöke. 1943-ban III. Viktor Emánuel király letartóztatta. A németek kiszabadították; ezután az észak-olasz "salói köztársaság" vezetoje. Partizánok végezték ki.

Nagyatádi Szabó István (1863–1934): politikus. 1909-ben az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt megalapítója és vezetoje. Az ellenforradalmi kormányokban földmuvelésügyi miniszter (1919, 1920–21, 1922–24), földreformja nem változtatott lényegesen a magyar birtokszerkezeten.

Nehru, Pandit Dzsavaharlal (1889-1964): indiai államférfi. Az 1920-as évek végétol az Indiai Nemzeti Kongresszus balszárnyának vezetoje. Gandhi halála után az indiai nemzeti mozgalom elismert vezetoje, több ízben a párt elnöke. 1947-tol az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere.

Oláh György: (Homonna, 1902. szeptember 8. - Argentína, Córdoba, Villa Carlos Paz, 1981. szeptember 13.), szélsőjobboldali író, újságíró.

Élete, pályafutása

Budapesten elvégezte a Műegyetem közgazdaságtudományi karát. Újságírói pályafutását 1924-ben kezdte Milotay István lapjánál, a Magyarságnál; később az Új Magyarság vezércikkírója volt. Politikai tanulmányai mellett Szépirodalmi munkákat is írt. 1928-ban jelent meg „Hárommillió koldus” című könyve, amely az első szociográfiának tekinthető Magyarországon. Ugyanebben az évben jelent meg másik szociográfiai műve, a „Jajkiáltás a Ruténföldről” is. 1930-ban alapító tagja volt a Wesselényi Reformklubnak. 1939-ben kormánypárti programmal kapuvári képviselő. Utána Imrédy Béla csoportjához csatlakozott. 1938 őszén megalapította az Egyedül vagyunk című folyóiratot, amely később kéthetenként jelent meg és 1940-től kezdve az Imrédy-féle politikai irányvonalat követte. A lap szerkesztőbizottságának tagja volt Imrédy Béla, Rátz Jenő, Jaross Andor, Milotay István és Rajniss Ferenc is. A lap publikálta a népi írók műveit is, így például Sinka István és Erdélyi József verseit. A magyar országgyűléssel került 1945 tavaszán Németországba, ahonnét Olaszországba költözött. 1948-ban kivándorolt Argentínába. Először Buenos Airesben élt, majd a hatvanas években Córdobába költözött. Cikkei főleg a Kanadai Magyarságban, a Buenos Aires-i Magyar Hírlapban, a Nemzetőrben és egyéb emigráns nyilas sajtóban jelentek meg.

Pašic, Nikola (1846–1926): szerb radikális párti politikus. Szerbia (1891-92, 1904-05, 1906-08, 1909-11, 1912-18), majd Jugoszlávia (1918-26) min.elnöke. Vezeto szerepe volt az egységes Jugoszlávia léttrehozásában.

Peyer Károly (1881–1956): jobboldali szoc.dem. politikus.

Picasso, Pablo: teljes nevén Pablo Diego José Santiago Francisco de Paula Juan Nepomuceno Crispín Crispiniano de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz Picasso (Málaga, Andalúzia, Spanyolország, 1881. október 25. – Mougins, Franciaország, 1973. április 8.) spanyol festőművész, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője.

Pilsudski, Józef (1867-1935): lengyel marsall, politikus. A független lengyel állam helyreállításának híve. 1918-ban katonai foparancsnok, az 1921. évi rigai békével lezárult szovjet-lengyel háború gyoztese. 1926-ban államcsínnyel hatalomra jutott; 1926-1928-ban és 1930-ban miniszterelnök. 1933-ban Németországhoz közeledve Lengyelország vezeto pozícióján munkálkodott Kelet-Közép-Európában.

Pjatakov Poincaré, Raymond (1860-1934): francia jogász, politikus. 1893-1895-ben többször miniszter, 1895-1898-ban a Kamara alelnöke, 1912-1913-ban miniszterelnök és külügyminiszter, majd köztársasági elnök (1913-1920). 1920 tavaszán a Jóvátételi Bizottság elnöke, Németországgal szemben a versailles-i szerzodés maradéktalan végrehajtásának következetes híve. 1922-1924 között miniszterelnök és külügyminiszter, a Ruhr-vidék 1923. évi megszállásának kezdeményezoje. 1926-1929 között ismét miniszterelnök és pénzügyminiszter.

Radic, Stepan: horvát politikus, a Parasztpárt vezetoje, egy szerb nacionalista képviselo 1928-ban lelotte.

Sándor, I. (Karagyorgyevics) (1888-1934): Jugoszlávia királya (1921-1934), királyi diktatúrát vezetett be (1929), Marseille-ben az usztasák meggyilkolták.

Scheidemann, Philipp (1865-1939): német szociáldemokrata politikus. 1919-ben a koalíciós kormány vezetoje. 1920-1925 között Kassel polgármestere; 1933-ban emigrált.

Seeckt: német tábornok, a Reichswehr foparancsnoka

Stresemann, Gustav (1878-1929): német politikus. 1907-1912 és 1914-1918 között a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviseloje. 1918-ban a Német Néppárt alapítója és elnöke. 1923-ban néhány hónapig kancellár, majd haláláig külügyminiszter.

Szekfu Gyula (1883-1955): történész, az MTA tagja.

Sztálin, Joszif Visszárionovics (eredetileg: Joszif Visszárionovics Dzsugasvili) (1879-1953): szovjet-grúz politikus. 1898-tól az OSZDMP tagja. 1917-1923-ig nemzetiségügyi népbiztos. 1922-1953 között az SZK(b)P fotitkára. 1953-ban államfo is. A nevével fémjelzett diktatórikus rendszer ihletoje és szervezoje; a második világháborús rendezés egyik vezeto résztvevoje.

Sztambolijszki, Alekszandr Sz. (1879-1923): bolgár politikus. 1902-tol a Bolgár Népi Agrárszövetség egyik vezetoje. Min.elnök (1919-23); radikális földreformja, antantbarát politikája miatt megölték.

Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) (1866-1925): kínai politikus, köztársasági elnök (1912, 1921-25).

Tanaka, Giichi (1863-1929): japán politikus, tábornok. Min.elnök (1927-29), a terjeszkedési politika híve.

Thälmann, Ernst (1886-1944): német kommunista vezeto

Trockij, Lev Davidovics (eredetileg: Bronstein) (1879-1940): orosz szociáldemokrata, 1905-ben a pétervári szovjet elnöke. Az 1917. októberi forradalom után külügyi, hadügyi és tengerészetügyi népbiztos, a köztársaság forradalmi katonai tanácsának elnöke. 1929-ben számuzték; Sztálin Mexikóban meggyilkoltatta.

Tuhacsevszkij, Mihail Nyikolajevics (1893-1937): a SzU marsallja, a sztálini csisztka áldozata.

Tuka, Vojtech: szlovák nacionalista vezeto

Tzara, Tristan: (román helyesírással Țara) (Moinești, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.
Nevét a Dada alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.

Valentino, Rudolph: (eredeti neve: Rodolfo Alfonzo Raffaelo Pierre Filibert Guglielmi di Valentina d’Antonguolla) (Castellaneta, 1895. május 6. - New York, New York, USA, 1926. augusztus 23.) amerikai színész. Becenevei: Latin szerető, Hollywood latin cárja, a szerelem királya.

Viktor Emánuel, III.: (Nápoly, 1869. november 11. – Alexandria, Egyiptom, 1947. december 28.), a Savoyai-házból származó olasz királyi herceg, 1878-tól az Olasz Királyság trónörököse, 1900. július 29-től 1946-os lemondásáig III. Viktor Emánuel néven Olaszország királya, 1939–1943 között Albánia királya, 1936–1941 között Etiópia császára, továbbá Ciprus, Jeruzsálem és Örményország címzetes királya.

Young, Owen D. (1874-1962): amerikai pénzügyi szakember. A német jóvátétel átütemezésének a tervét dolgozta ki (1929).

Zinovjev, Grigorij Jevszejevics (1883-1936): bolsevik vezeto, szovjet politikus, aki nem támogatja Lenin elnökségét a Népbiztosok Tanácsában; az 1930-as évek sztálini pereinek áldozata lesz

Zinovjev, Grigorij Jevszejevics (1883-1936): szovjet politikus, Komintern elnöke

Zogu, Ahmed Bej (1895-1961): Albánia királya (1928-39).

Zweig, Stefan: (Bécs, 1881. november 28. – Brazília, Petrópolis, 1942. február 22.) osztrák író, költő, műfordító.

Történelmi topográfia ^

Hollywood: USA

Rapallo: Olaszország.

Riga: Lettország.

Ruhr-vidék: Németország.

Genova: Olaszország.

Locarno: Svájc

Fiume (Rijeka): Horvátország.

Korfu: Görögország.

Santung: Kína

Szahalin: Oroszország.

Formoza: Tajvan

München: Németország.

Dublin: Írország.

Belfast: GB Észak-Írország.

(Ulster): GB

Madeira: Portugália.

Litvánia Vilna (Vilnius): Litvánia

Teschen: Lengyelország + Csehország.

Felso-Szilézia: Lengyelország

Ruthénia: Ukrajna

Besszarábia: Moldávia

Bukovina: Románia. + Ukrajna.

Erdély: Románia.

Dobrudzsa: Románia. + Bulgária.

Bánát: Románia (nagy Magyarország területe volt). + Szerbia és Mont.

Regát: Románia.

Kronstadt: Oroszo. Azerbajdzsán Örményország Grúzia

Baku: Azerbajdzsán Palesztina

Amritszár: India

Nanking: Kína

Sanghaj: Kína

Kronológia - konszolidált évek (1920 - 1929) ^

1918. nov.9.: polgári demokratikus forradalom Németországban

1919. jan.: a berlini munkásfelkelés leverése

1919. ápr.: Bajor Tanácsköztársaság

1920: Kapp-puccskísérlet

1921. febr. kronstadti matrózfelkelés

1921 új gazdaságpolitika (NEP) Oroszországban

1921. márc.18. a lengyel-szovjet (rigai) békeszerzodés aláírása

1921: washingtoni konferencia négyhatalmi szerzodés a csendes-óceáni szigetekrol

1921 Kínában megalakul a Nemzeti Párt (Kuomintang) és a Kínai Kommunista Párt

1922: genovai konferencia a német jóvátételrol és a gazdasági rendezésrol

1922: német–szovjet egyezmény Rapallóban, amelyben kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikrol

1922. okt. 30. Marcia su Roma, Mussolini miniszterelnök

1922. dec. 30. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (Szovjetunió) megalakulása, a föderáció alkotmányának elfogadása

1923: Franciaország megszállta a Ruhr-vidéket

1923: a korfui incidens – az olaszok kísérlete a sziget elfoglalására

1923. nov. 9. Hitler sikertelen hatalomátvételi kísérlete (müncheni sörpuccs)

1923 Primo de Rivera tábornok diktatúrát vezet be Spanyolországban

1924 Kínában a Kuomintang I. kongresszusa elfogadja a kommunistákkal kötött egységfront közös programjaként a "három népi elvet"

1924 Mussolini Olaszországhoz csatolta Fiumét

1924. ápr. fasiszta választási gyozelem Olaszországban, Matteotti szocialista képviselot meggyilkolják

1924. júl.16. a Dawes-terv jóváhagyására összehívott londoni konferencia megnyitása

1925. okt. 5-16. Németország a locarnói konferencián elismeri nyugati határait (a szerzodést dec.1-jén írják alá)

1925-1927 nemzeti demokratikus forradalom Kínában

1926 Németországot felveszik a Népszövetségbe és megszüntetik katonai ellenorzését

1926. máj.12. Pilsudski hatalomátvétele Lengyelországban (szanációs diktatúra)

1926 Olaszországban betiltják az ellenzéki pártokat Mussolini felveszi a Duce nevet

1927. márc. a kínai polgárháború kezdete

1928. aug. 27. a Kellog-Briand-szerzodés aláírása Párizsban '

1928 Olaszországban a totális fasiszta állam kiépítésével a parlament feloszlatja önmagát

1929. febr.11. a lateráni szerzodés Olaszország és a Vatikán között

1929. aug. 6-13. a hágai konferencia, a Young-terv elfogadása

1929 a Szerb-Horvát-Szlovén királyság felveszi a Jugoszlávia nevet

1929 Sándor király diktatúrája Jugoszláviában

1919. nov. 29. Két kisgazdapárt egyesülésébol létrejön a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda és Földmuves Párt.

1920. nov. 13. A Nagyatádi-féle földreform.

1921. márc. 26. IV Károly elso trónfoglalási kísérlete.

1921. ápr. 14. Bethlen István kormánya.

1921. okt. 20—23. IV Károly második trónfoglalási kísérlete.

1921. nov. 6. A Habsburg-ház trónfosztása.

1921. dec. 22. A Bethlen-Peyer-egyezség.

1922. febr. 22. Az Egységes Párt megalakulása.

1922. máj. 28. és június 11. Nemzetgyulési választások.

1922. szept. 18. Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.

1923. aug. 2. Gömbös Gyula és társai kilépnek az Egységes Pártból és megalakítják a "Fajvédo Pártot".

1924. márc. 5-6. Magyarország 250 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt kap 20 évre.

1924. máj. 24. Megalakul a Magyar Nemzeti Bank.

1925. dec. 19. Kitör a frankhamisítási botrány.

1926. dec. 27. Megjelenik az új pénz, a pengo és a fillér

1927. ápr. 4-6. Bethlen István római látogatása. az olasz-magyar barátsági szerzodés aláírása.

A válságos harmincas évek (1929—1939) ^

Fogalmak

Action Français: francia szélsojobboldali szervezet (1898–1944). Királypárti, nacionalista és antiszemita nézeteket hirdetett. A II. vh. idején támogatta a vichyi rendszert.

agrár-ipari ország: Gazdasági életében a mezogazdaságnak van vezeto szerepe, ebbol származik a nemzeti jövedelem nagyobb része s a lakosság jelentosebb hányadát foglalkoztatja. A fejlodo ipar azonban minden tekintetben fokozatosan felzárkózik a mezogazdaság mellé (pl. Mo., Lo a két világháború között stb.).

agrárolló: a mezogazdasági termékek árai az iparinál jobban csökkennek

agresszió: valamely állam részérol egy másik állam (területi épsége és politikai függetlensége) ellen irányuló támadás fegyveres erovel v. más módon.

állammonopolista kapitalizmus: marxista fogalom, amely szerint a fejlett tokés országok társadalmi-gazdasági rendszerét az állam és a monopóliumok eroinek egyesülése, s az államnak a gazdasági életbe való széles köru, de a monopoltoke érdekeit szolgáló beavatkozása jellemzi. állampárt: államot a maga szervein keresztül közvetlenül irányító kormányzó párt

anarchizmus: a szocialista mozgalom szélsobal szárnyát képezo irányzat, amelynek elvei szerint a kapitalizmus ellen folytatott küzdelemben az államhatalom megsemmisítésére kell törekedni, ezenkívül ez az irányzat tagadta az önálló proletárpárt és állam szükségességét

annexió: idegen területek eroszakos elfoglalása, idegen népek eroszakos bekebelezése más állam által

Anschluss: Ausztria Németországhoz való csatlakozása. 1938. március 12-13-án Hitler bevonult Ausztriába (megszállta az országot) és ezzel végbement az Anschluss.

antiimperialista: az imperialista törekvések ellen harcoló (imperialista [latin] Reakciós, kapitalista, parancsuralmi)

antikolonializmus: Gyarmatosító politika ellenes.

Antikomintern-paktum: 1936. november 25-én Japán és Németország által a Kommunista Internacionálé és a SZU ellen létrehozott egyezmény, melyhez 1937-ben Olaszország is csatlakozott (késobb a kelet-európai államok is sorba csatlakoztak az egyezményhez, köztük hazánk is).

antiszemitizmus: zsidóellenesség, zsidógyulölet

aranyalap: a pénzegység értékét az arany világpiaci árához arányító pénzügyi rendszer

árja: az indoeurópai nyelvcsalád indiai és iráni ága, helytelenül az egész nyelvcsaládot is értik rajta a fasiszta fajelméletben a vezetésre hivatott "északi faj", ill. az ilyen származású egyén nem zsidó

árjásítás: a fasizmusnak a zsidók kiszorítására irányuló lépései; a zsidó vagyontárgyaknak állami beavatkozással nem zsidó ("árja") kézbe való juttatása, a zsidó alkalmazottaknak állásukból való elbocsátása stb.

autokratikus állam, autoritatív rendszer: tekintélyuralmi rendszer az osztályharc élezodése: sztalini alapelv, mely szerint szocializmus építése során az "osztályellenség" egyre elkeseredettebben küzd a rendszer ellen, még a kommunista pártba is befurakszik

Bartha Miklós Társaság: a társadalmi és politikai változásokat akaró fiatal értelmiséget magába foglaló politikai muhely, melynek fo célja a falusi társadalom megismerése.

be nem avatkozás elve: az államok egymás ügyeibe való beavatkozását tiltó jogi alapelv

Berlin-Róma tengely: Németország és Olaszország politikai katonai szerzodése 1936-ban

Blum-tézisek: A KMP stratégiai vonalának alakulása 1928-1930

boletta: a búza árának csökkenését ellensúlyozó állami gabonajegy

bolsevizmus: A Bolsevizmus szó orosz szóból ered, a bolse = többség szóból. Eredete az oroszországi frakcióharcokra vezethető vissza, amikor az oroszországi szociáldemokrata párt két frakcióra bomlott, az ún. mensevikekre (mense= kevesebb) és a bolsevikekre. Mivel a bolsevisták voltak többségben, az ő akaratuk győzött. Megemlítésre érdemes, hogy mind a bolsevikok túlnyomó többsége, és a mensevikek teljes egészükben zsidókból álltak.

Az oroszországi túlnyomórészt zsidó forradalmárok, (Lenin, Sztálin, Trockij, Kamenyev, Szverdlov, (a cári család gyilkosa), Kaganovics, aki egymaga 20 millió ember haláláért felelős, Gorbacsov, Magyarországon Kun, (Kohn), Rákosi, Farkas Vladimir, Gerő, (Singer), Péter Gábor, Kádár, Rajk, Nyers, Kállai, stb...) szélső balszárnyának politikai elmélete.

Brit Nemzetközösség: az egykori brit birodalomból 1931-ben, a Westminsteri Statutummal alakult meg; az egykori brit birodalom önállóvá lett államainak szabad társulása

caudillo: vezér (sp.)

cionizmus: a zsidóságnak a független Izrael állambanvaló letelepedését célzó nacionalista mozgalom

Collegium Hungaricum: a magyar értelmiség külföldi tanulmányútjainak biztosítására Bécsben és Berlinben létesített intézet.

Condor-légió: a sp. polgárháború (1936–39) idején a fasiszták oldalán harcoló ném. hadero elnevezése, a náci Németország hadseregének elit repülos alakulata. Hitler ki tudta próbálni hadseregét a spanyol polgárháborúban. A légió 1937-ben a földdel tette egyenlové Guernica városát. Ezt a borzalmat örökítette meg Picasso világhíru festményén.

Cseh-Morva Protektorátus: Hitler által 1939. március 15-én Prága központtal létrehozott bábállam, amely Németország védnöksége alatt állt.

csisztka (tisztogatás): sztálini koncepciós perek sorozata a 30-as évek második felében

demagógia: tömegek tudatos félrevezetése hamis ígéretekkel, tények elferdítésével, teljesíthetetlen követelések felvetésével; vki, vmi ellen irányuló felelotlen hangulatkeltés.

demilitarizált övezet: szerzodésben v. egyezményben megállapított övezet, amelyben tilos katonai jellegu intézményeket létesíteni és csapatokat tartani

diktátor nélküli diktatúra: 1935-ben Pilsudski halála után bevezetett rendszer Lengyelországban, amelyet az ezredesek muködtettek.

domínium: elobb a brit világbirodalom önkormányzatot szerzo gyarmatainak, majd a Brit Nemzetközösséghez tartozó, de politikailag messzemenoen szuverén országoknak politikai státusza.

Egységes Párt (Keresztény Kisgazda, Földmuves és Polgári Párt): az ellenforradalmi rendszer konszolidálására alakult konzervatív gyujto- és kormánypárt Magyarországon (1922–32).

EKSz: Etelközi Szövetség ==>

jobboldali nacionalista társadalmi szervezet élettér elmélet: egyes népek terjeszkedési törekvéseit igazolni kívánó geopolitikai elmélet. Az elmélet szerint a suru népességu és felsobbrendu fajok által lakott országok jogosultak új területek (életterek) elfoglalására és benépesítésére. A náci Németország ezzel az elmélettel kívánta igazolni a Kelet-Európa irányába ható hódítási törekvéseit.

elso bécsi döntés: 1938. november 2. a Felvidék déli részének Magyarországhoz csatolásáról dönto szerzodés

elso zsidótörvény: Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt törvénybe iktatott rendelkezés, a sajtó-, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legföljebb 20%-a lehetett zsidó a törvény szerint; zsidó az, aki izraelita vallású (1938)

EME: Ébredo Magyarok Egyesülete, szélsojobboldali szervezet

eroszakmentes engedetlenségi mozgalom: Gandhi, a fegyveres ellenállást elveto, a passzív ellenállást hirdeto mozgalom Indiában az angolok ellen

==> Etelközi Szövetség: titkos, jobboldali nacionalista társadalmi szervezet.

euthanázia-program: A náci Németországban tudatosan törekedtek az eugenetikára, ennek folyományaként kezdődött meg 1940-ben a T-4 Eutanázia Program. A program célja volt, hogy szisztematikusan megöljék, sterilizálják azokat a testileg, szellemileg fogyatékos, pszichésen beteg embereket, akik "nem járulnak hozzá a német faj genetikai állományának javításához". Tulajdonképpen a T-4 Eutanázia Program egyfajta eugenetikai program volt, nélkülözve az eutanáziának azokat az ismérveit, melyek megkülönböztetik az egyszerű emberöléstől (saját elhatározás, gyógyíthatatlan beteg, szenvedések megelőzése, csökkentése). A program során közel 200.000 embert gyilkoltak meg, ám maga a program mégis meghiúsult, köszönhetően a betegek hozzátartozóinak és az egyház egyre erősödő nyomásának.

fajelmélet: az emberfajták egyenlotlenségét, a fajkeveredés káros voltát hirdeto elmélet

falangisták: a Francohoz hu elemek elnevezése. A Franco által alapított Falange szervezet szélsoségesen konzervatív ideológiát vallott.

fasiszta diktatúra fasizmus: az elso világháború urán kialakult jobboldali szélsoséges politikai irányzatok klasszikus olaszországi formája. Ideológiájának fobb jellemzoi: a szélsoséges irracionalizmus és nacionalizmus, liberalizmus- és kommunista-ellenesség, a tekintélyuralom és a gátlástalan szociális demagógia. Ellentétben a kommunizmussal, az összetartó erejét egy közösségnek a nemzetben ill. az államban látja (míg ott ez az osztály).

FBI:Szövetségi Nyomozóiroda (angolul Federal Bureau of Investigation, rövidítve FBI [efbíáj], ) az Amerikai Egyesült Államokszövetségi szintű nyomozószerve. A legkiterjedtebb nyomozati jogkörrel és legszélesebb körben működő szövetségi rendőri szerv, alárendeltségét illetően a Department of Justice, azaz az amerikai igazságügyi minisztérium alá tartozik. Az FBI működésének jogalapját a 28-as törvény 533-as bekezdése (United States Code Title 28, Section 533) adja meg, amely szerint az igazságügy-miniszternek joga van „közalkalmazottakat kinevezni… az Egyesült Államok elleni bűncselekmények felderítésére”. További szövetségi törvények felruházzák az FBI-t azzal a joggal és kötelességgel, hogy bizonyos bűncselekményekben is nyomozzon. Jelenleg az FBI-nak több mint 200 szövetségi bűntény esetén van nyomozási hatásköre, és így a szövetségi rendvédelmi szervezetek közül a legszélesebb hatáskörrel rendelkezik. Az FBI 1949 óta teszi közzé a tíz legkeresettebb bűnöző listáját

felhatalmazási törvény: 1933 tavaszán elfogadott törvény, melynek alapján a kancellárnak (aki történetesen Hitler volt) joga volt rendkívüli esetekben felfüggeszteni a weimari alkotmányt. Ezzel megpecsételodött a weimari köztársaság sorsa. A törvénnyel megnyílt az út a totális diktatúrához.

Francia Népfront: 1935-ben alakult szervezet, a látványosan eloretöro szélsojobb ellen alakult, magába tömörítette a demokratikus és baloldali eroket. 1936-ban kormányra kerültek, miniszterelnökük Leon Blum.

Független Kisgazdapárt: 1930-ban ~ néven, Gaál G. és Tildy Z. vezetésével újjászervezett párt. 1934-ben Eckhardt T. vezérré választásával jobbra tolódott, Bajcsy-Zsilinszky E. hatására 1939-tol háború- és náciellenes irányt vett.

Führer: vezér

Gestapo (Geheime Staatspolizei): titkos államrendorség, mely a totális diktatúrában az emberek életét a legapróbb részletekig visszamenoen ellenorzo, az ellenzék politikai üldözésére, s megsemmisítésére szolgáló szervezet volt.

GPU: (Goszudarsztvennoje Politycseszkoje Upravlenyije: Állami Politikai Igazgatóság) a CSEKA utódaként létrejött, 1922-ben alakult államvédelmi szerv a Szovjetunióban, amely még ebben az évben az OGPU (Objegyinyonnoje: Egyesült Állami Politikai Igazgatóság) nevet kapta. A szervezet 1934-ben szunt meg, és utóda az NKVD lett.

gulág (GULAG-szigetek): (Goszudársztvennoje Upravlényije Lágerej: Táborok Állami Igazgatósága) a Táborok Állami Igazgatóságának irányítása alatt álló munka- és koncentrációs táborok a Szovjetunióban

GYOSz: Gyáriparosok Országos Szövetsége. a nagytoke érdekképviseleti szerve

háborús konjunktúra: a háborúra készülodés, ill. a már folyó háború idoszakában a hadimegrendelések által kiváltott keresletnövekedés és az ezzel járó gazdasági fellendülés (konjunktúra).

Harci Program: 1932 márciusában a KMP által kibocsátott program, melyben a proletárdiktatúra megvalósítását hirdették.

harmadik út: a kapitalista és a szocialista utat egyaránt elutasító elmélet, a népi íróknál a harmincas években

harmadik zsidótörvény: az 1941: XV. törvény (aug. 8.); a házassági jog módosításáról és fajvédelmi rendelkezésekrol. Megtiltja a nem zsidók és a zsidók közötti házasságot. Fajgyalázásnak minosíti a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot.

három népi elv: a Kuomintang Szun Jat-szen által meghirdetett programja: imperializmus elleni harc, demokratikus köztársaság, feudális nagybirtok megszüntetése

Harzburgi Front: 1931, Hitlert hatalomra segíto szövetség (junker nagybirtokosok, jobboldali fegyveres szervezetek: a Heimwehr: az osztrák szélsojobb legfobb szerve, fegyveresei állandó összeütközésben álltak a kommunisták hasonló szervével.

Herrenvolk: a felsobbrendu, "uralkodó nép", a fajelmélet szerint

Hitlerjugend: A Hitlerjugend vagy Hitler-Jugend rövidítve HJ a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1922 és 1945 között működő ifjúsági szervezete volt. A Sturmabteilung után a náci párt második legrégebbi paramilitáris szervezeteként indult müncheni központtal, Jungsturm Adolf Hitler néven.

Hoover moratórium: 1931 júliusában, a tomboló gazdasági válság közepette, az USA elnöke, Herbert Hoover javaslata, melynek alapján egy évre felfüggesztették a nemzetközi tartozásokat (beleértve a német adósságot is).

hosszú hétvége: egyes történészek (pl. A.J.P. Taylor) által használt kifejezés, mellyel a két világháború közötti idoszak átmenetiségét jellemezték.

hosszú kések éjszakája: 1934. június 29-30-a éjszakáján Hitler likvidáltatta maradék politikai ellenfeleit. Meggyilkolták többek között Röhmöt, Schlechert, Strassert és az SA vezetoinek nagy részét.

hosszú menetelés: a kínai Vörös Hadsereg 12000 km-es utat tett meg 1934–36 között, hogy a Kuomintang-hadsereg gyurujébol kitörve a Szu-val határos tartományokban létrehozzák a Kuomintang- és japánellenes harc új bázisát.

hungarizmus: A hungarizmus 1930-1945 közötti szélsojobboldali magyar mozgalom, irányzat. A mozgalom a kispolgári tömegekre hatott, de minden réteget érdekelt. Mindenkit a nemzetközösségnek akart alárendelni, elvetette az egyén jogait. Fontos szerepet játszott benne a kereszténységre való hivatkozás, de az egyház politikai szerepének növelését megtagadta. A mozgalom vezetoje és fo ideológusa Szálasi Ferenc volt. A kifejezést Szálasi Prohászka Ottokár egykori katolikus püspöktol kölcsönözte, aki hungarizmus alatt a „magyar érdekekért való kiállást” értette. 1944-ben a Nyilaskeresztes Párt – mint a hungarizmus kidolgozója – került hatalomra.

Huségmozgalom: a magyar nemzeti eszméket valló, a fasizmussal szembenálló németek mozgalma

il Duce: a fasiszta Olaszországban "a vezér" (Mussolini) elnevezése.

infláció: az árszínvonal ált., tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének csökkenése

internacionalizmus: olyan viszonyok, irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéni és csoportos eroket a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre mozgósítják (nemzetköziség)

irredentizmus: általános értelemben bizonyos területeknek vmely államhoz csatolását történelmi, nemzetiségi v. földrajzi érvekkel követelo nacionalista mozgalom, politika; Mo-n a trianoni békeszerzodés (1920) revíziójára irányult a két vh. között

izolacionizmus: elkülönülés, elszigetelodés, ill. elkülönítés, elszigetelés politikája; az USA-ban a 30-as években nagy befolyással bíró politikai gondolat. Ennek az elzárkózás-politikának értelmében az Egyesült Államoknak tilos szerepet vállalni a nemzetközi konfliktusokban, nem lép be a Népszövetségbe, nem folytat nemzetközi politikát.

jóléti állam: olyan állam, amely a népesség nagy tömegének gazdasági és szociális jólétét demokratikus  társadalmi berendezkedés mellett biztosítja. Az 1930-as években Angliában született ez a fogalom. Ellentéte: a fasiszta  és a kommunista állam fogalmának.

KALOT: a legjelentosebb katolikus hivatásrendi szervezet Magyarországon a két világháború között (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete).

kancellár: 1871–1945 között a német miniszterelnök (birodalmi ~); az NSzK, Ausztria, Svájc kormányának elnöke (szövetségi ~)

kartell: tokés monopolegyesülési forma, amelyben a vállalatok jogi, szervezeti, pénzügyi önállóságukat megorizve megegyeznek az egymás közötti verseny korlátozásában, ill. a piac felosztásában. A ~ megállapodásoknak sok fajtája létezik (ár~, piac~, termelési~, bér~, nyereségfelosztó~ stb.)

kaszáskeresztesek: a német nemzetiszocializmus magyar plebejus változata (a szegényparasztságra alapozva)

katonai diktatúra

kényszerkartellezés: kis- és középüzemek kötelezo összevonása (általában monopóliummal)

Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja: A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) egy rövid életű politikai párt volt Magyarországon. Fennálása alatt egyetlen választáson indult, melyet megnyert. A belső feszültségek miatt a trianoni békeszerződés után a párt gyorsan meggyengült és majdnem szétesett, hogy aztán az Országos Kisgazdapárttal egyesülve létrehozza a két világháború között a nyilasok hatalomátvételéig folyamatosan kormányzó és minden választást megnyerő Egységes Pártot.

keresztényszocializmus: keresztényvallási alapon álló társadalmi mozgalom

Kettos Kereszt Vérszövetség : nacionalista, jobboldali társadalmi mozgalom

Keynes-elmélet: John Maynard Keynes brit közgazdász által kidolgozott elmélet, mely a túltermelés okozta gondokat enyhített. Azt vallotta, hogy a túltermelés elkerülése és a munkanélküliség részleges leküzdése érdekében az államnak tevékeny szerepet kell játszania a gazdaságban. Ezze1 a beavatkozással - akár a túlköltekezés miatt a költségvetési egyensúly felborulásával is - új munkaalkalmakat lehet teremteni, mely képes felszívni a munkanélkülieket, így létrejött egy fizetoképes kereslet, amely képes megszüntetni a túltermelést.

KIE: protestáns ifjúsági szervezet Magyarországon a két világháború között (Keresztény Ifjúsági Egyesületek)

kirakatper: Az ilyen pereket általában diktatúrákban rendezik meg, jelentős nyilvánossággal (bár előfordultak demokráciákban is), céljuk a társadalom különböző rétegeinek elrettentése és a megfélemlítése vagy megsemmisítése.
A koncepciós perek egyik fajtája az ún. "kirakatper" vagy "látványper". Az ilyen pereknek a kitervelőik azért biztosítanak előre tervezetten irányított tömegnyilvánosságot, mert az ilyen perek általában nem a vádlott, hanem bizonyos politikai vagy kisebbségi csoportok ellen irányulnak.
Általában a koncepciós perek nagyon gyakori vonása az is, hogy a vádlottaktól fizikai és lelki kínzással, időnként tudattompító szerek alkalmazásával beismerő vallomást csikarnak ki.
A koncepciós per köznapi értelmezését megnehezíti, hogy nemegyszer a nagy közérdeklődést kiváltó perek vádlottjai védekezésüket megkönnyítendő koncepciós pernek minősítik az ellenük folyó eljárást.

király nélküli alkotmányos királyság: Magyarország államformája 1920 és 1945 között, amelyben a végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelos kormány gyakorolja, a törvényhozás joga a nemzetgyulés (parlament) kezében van, a törvények betartását a független igazságszolgáltatás biztosítja, s az állam élén pedig a kormányzó állt.

klíringelszámolás: két ország kereskedelmi forgalmát valutaforgalom nélkül, államközi tárgyalásokkal kiegyensúlyozott cserekereskedelem formájában bonyolítják le.

kolhoz: kollektyivnoje

hozjajsztvo: közös gazdaság; a mezogazdasági termeloszövetkezetek elnevezése a volt Szovjetunióban

kollektivizálás: a mezogazdaság nagyüzemi átszervezése

Kommunista Internacionálé: (Komintern vagy III. Internacionálé) a kommunista mozgalom 1919-ben Moszkvában létrehozott nemzetközi szervezete, amely programjának fo célja a proletárdiktatúra megteremtése, és a munkásmozgalom más irányzatai elleni harc (1943-ban a szervezet feloszlatta magát)

komprádor burzsoázia: a gyarmatosító tőkésekkel összejátszó, őket kiszolgáló hazai tőkések

Komszomol: (Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi: az ifjúság kommunista szövetsége) a szovjet kommunista ifjúsági szervezet rövidített elnevezése

koncentrációs tábor: büntetotelep a lakosság v. a leigázott ország népe dem., ill. függetlenségi mozgalmainak stb. törvényellenes elnyomására

koncepciós per: elozetesen megtervezett, koholt vádakra alapozott, a törvényességet sérto, de a küls6 formákat megtartó politikai indíttatású bírósági eljárás

kormányzó: az uralkodót képviselo "ideiglenes" államfo; Mo-n 1920–44 között a „király nélküli királyság” államfoje Horthy Miklós volt (1920. március 1.-1944. október 15.). kötött

devizagazdálkodás: külföldi fizetoeszközhöz csak a Nemzeti Bank engedélyével lehetett hozzájutni. Ha az exportor kivitt áruja ellenértékeként valutához jutott, azt nem használhatta fel szabadon, be kellett szolgáltatnia a jegybanknak, s cserébe pengot kapott.

Kristályéjszaka: I938. november 9-én, a sörpuccs 15. évfordulójának tiszteletére, Goebbels "spontán" tüntetéseket szervezett a zsidók ellen, melynek során rengeteg kirakatüveget törtek be. Innen kapta a nevét az esemény.

kulák: a viszonylag nagyobb földtulajdonnal, tokével, vállalkozó kedvvel és szakértelemmel rendelkezo gazdagparasztságot jelölo negatív tartalmú elnevezés, amely Oroszországban honosodott meg, és onnan vette át a többi szocialista ország

Kuomintang: Kínai Nemzeti Párt, antiimperialista (Japán ellenes) mozgalom és párt Kínában a két világháború között

Kvantung-hadsereg: (関東軍; Hepburn-átírással: Kantōgun), amely Kuantung-hadsereg (egyszerűsített kínai: 关东军;hagyományos kínai: 關東軍; pinjin: Guāndōngjūn; Wade–Giles: Kwan-dong gun; koreai: 관동군) néven is ismert, a Japán Császári Hadsereg egyik legnagyobb és legrangosabb hadseregcsoportja volt 1906 és 1945 között. A hadsereg számos parancsnoka, mint például a vezérkari főnökként szolgáló Tódzsó Hideki és Itagaki Szeisiró, magas pozíciót töltött be a Japán Birodalom hadseregében és közigazgatásában. A hadsereg vezetőinek jelentős szerepe volt a mukdeni incidens kitervelésében és végrehajtásában, Mandzsukuobábállam létrehozásában, és a szovjet–japán határháborúk kirobbanásában. A hadsereg 1945-ben 700 000 főt számlált, azonban az augusztus 9-i szovjet támadás mégis megsemmisítően hatott rá.

Lausanne-i konferencia: 1932 június 16. és július 9. között összeült újabb jóvátételi konferencia, melynek alapján Németország jóvátételi kötelezettsége 3 milliárd márka kifizetésével megszunik.

Lebensraum: (német.) élettér, az 1920-as és 30-as években a német nacionalisták (különösen a nácik) által használt jelszó, amellyel a német területi terjeszkedést kívánták megokolni

legfobb hadúr: a kormányzó jogköre a hadsereg vezénylete

lengyel korridor: Németországot Kelet-Poroszországtól elválasztó sáv, Lengyelország tengerhez juttatása érdekében leventemozgalom: az ifjúság katonai nevelését szolgáló mozgalom Mo-n (1921–45)

Locarnoi konferencia: 1925. október 5-16-a között tartott nemzetközi konferencia, mely Európában általános biztonságpolitikai szerzodések rendszerét dolgozta ki. A legfontosabb volt, hogy Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország közösen vállalták a belga-német és a francia-német határ biztonsága feletti orködést, valamint a rajnai demilitarizált övezetre vonatkozó eloírások betartását. Ezenkívül Franciaország nem provokált támadás esetére szavatolta Lengyelország és Csehszlovákia biztonságát.

locarnoi szerzodés: 1925, Németország nyugati határainak nemzetközi garantálása

Luftwaffe: német légiero

Maghreb: az arab világ nyugati része (Marokkó, Algéria, Tunézia)

Maginot-vonal: 1927/29–34/36 között épített fr. védelmi erodítményrendszer a fr–luxemburgi és a fr–német határ mentén. Az objektum nem volt alkalmas a védelemre, mivel a páncélosok és a repülogépek megjelenésével idejétmúlttá váltak az erodrendszerek. Sok pénzbe került és semmi értelme nem volt.

magyar kultúrfölény elve: az 1920-as évek muvelodéspolitikájának elve, amely célul tuzte ki a magyarság kulturális és szellemi felemelkedését, mert "a magyar hazát a kultúrája tarthatja meg és teheti ismét naggyá" (megfogalmazója: Klebelsberg Kúnó).

Magyar Élet Mozgalom Magyar Élet Pártja: a Nemzeti Egység Pártjából gr. Teleki Pál által alakított új kormánypárt (1939–44)

Magyar Reviziós Liga: a revíziós mozgalom szervezo és irányító testülete mandzsu dinasztia Márciusi Front: demokratikus, nemzeti és antifasiszta programot hirdeto mozgalom, 1937-ben

második zsidótörvény: a faji törvény zsidónak minosített vallásától függetlenül mindenkit, akinek legalább egyik szüloje vagy legalább két nagyszüloje zsidó vallású volt. A zsidónak nyilvánított személyek közéleti, gazdasági tevékenységét súlyosan korlátozta (1939.)

Matignon-palota: a francia miniszterelnökség székhelye Párizsban

Matignon szerzodés: Blum kormánya kénytelen volt elviselni azt, hogy a saját szavazóbázisa fordult ellene miután nem sikerült teljesítenie szociális célkituzéseit. A kedélyek lecsillapításának érdekében megkötötte a szerzodést a munkaadókkal és a munkavállalókkal, melynek értelmében 7-15%-kal kellett emelni a munkások bérét és heti 40 órára csökkenteni a munkaidejüket. A szerzodés a Matignon palotáról kapta a nevét, ahol aláírták.

Mein Kampf (Harcom): Hitler a börtönben írta meg ezt a könyvét, melyben részletesen kifejti a náci ideológiát. A Náci Németországban alapmunek számított.

MOEB: Munkanélküliek Országos Egységbizottsága

Molotov-Ribbentrop-(Hitler-Sztálin-) paktum: lásd szovjet-német megnemtámadási szerzodés

monarcho-fasizmus

MOVE: Magyar Országos Védero Egylet, nacionalista, szélsojobboldali szervezet

munkafront: a munkáltatók és munkavállalók közös szervezete Németországban Munkáspárt (Nagy-Br.):

Labour Party: Nagy-Britannia hangsúlyozottan nem marxista, reformista, ún. munkáspártja, amely sok szállal kapcsolódik a nyugat-európai szociáldemokrata mozgalomhoz. 1906-ban alakult és 1924-tol többször is kormányon volt. Ideológiája az ún. labourizmus, amely tagadja az osztályharcot, a tokés társadalmat és államot reformokkal kívánja a munkásosztály számára kedvezobbé tenni, s mindezek eléréséhez legfontosabbnak a parlamenti harcot tartja. A Brit Munkáspárt reformjai részlegesek, államosításai érintetlenül hagyják a tokés állam alapjait. A kétpárti angol kormányzati rendszer, a Brit Munkáspárt és a Konzervatív Párt "váltó gazdálkodása" biztosítja a gazd.-társ. szerkezet változatlanságát, a monopoltokés érdekek érvényesülését. 1981-ben szakadás következett be a Brit Munkáspártban; megalakult a Liberális Párttal szövetségre lépo Szociáldemokrata Párt az alsóház 14 és a Lordok Házának 21 képviselojével.

Muzulmán Liga: a muzulmánok saját ellenállási szerve. A két szervezet szövetséget kötött a közös ellenfél ellen, de az ellentét a hinduk és a muzulmánok közt nem szunt meg.

Müncheni konferencia/szerzodés: a pacifista politika megnyilvánulásának legeklatánsabb példája.1938. szeptember 29-30-án Münchenben a csehszlovákiai német kisebbség, a Szudétanémetek kérdésében döntött négy európai nagyhatalom vezetoje (Chamberlain brit, Daladier francia, Mussolini olasz miniszterelnök, valamint Hitler birodalmi e1nök és kancellár) a Csehszlovák állam beleszólása nélkül. A Szudéta-vidéket Németországhoz csatolták, megsértve ezzel Csehszlovákia szuverenitását, és szabad kezet adva Hitler garázdálkodásainak.

nacionalizmus: A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Az egyik legtöbbet vitatott politikai nézetrendszer.
Legfontosabb jellemvonása a nemzet fogalmának előtérbe helyezése, az a nézet, hogy a nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke, amely szélsőséges esetekben megelőz minden más szűkebb és tágabb csoporthoz (például társadalmi osztály, párt, vallás) való tartozást, kötődést. A nemzetet a területi egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek tudata jellemzi.
A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van nemzetisége, a politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik.
Minden nemzetnek megvannak az úgynevezett „referencianemzetei”, tehát azok a nemzetek (általában a szomszédai), amelyekhez méri, amelyekkel összehasonlítja magát (a magyaroknak például a románok vagy az osztrákok, a szlovákoknak a magyarok és a csehek, a lengyeleknek az ukránok stb.)

nagy tisztogatás: a sztálini koncepciós pereket jelölo idoszak elnevezése a Szovjetunióban

Nemzetek Szövetsége (Népszövetség): az I. világháborúban gyoztes antant hatalmak kezdeményezésére 1919-ben létrejött nemzetközi szervezet, amelynek legfobb feladata a béke megorzése lett volna; Magyarország 1922-ben lett tagja; a lI. világháború kitörésekor (1939) gyakorlatilag felbomlott, de hivatalosan csak 1946-ban szunt meg

Nemzeti egységkormány: 1931-ben MacDonald - a korábbi munkáspárti miniszterelnök - liberális és a konzervatív pártokkal szövetkezve alakította meg nemzeti egységkormányát. Ezzel az összefogással sikerült úrrá lenni a gazdasági válságon.

Nemzeti Egység Pártja (1932–39): a Bethlen István által létrehozott kormánypártot (» Egységes Párt) Gömbös Gyula miniszterelnöksége elején ezen a néven szervezte át

Nemzeti Kongresszus: az angolokkal szembenálló szervezet Indiában, melyet a hinduk alapítottak 1916-ban. Nemzeti Munkaterv: Gömbös Gyula 95 pontból álló, demagóg szellemiségu kormányprogramja.

Nemzeti Parasztpárt: a Márciusi Front felbomlása (1938) után, 1939 nyarán Makón megalakult baloldali szellemiségu párt Mo-n (1939–49) (tagjai többek között: Veres Péter, Erdei Ferenc), foként a szegényparasztság érdekeit képviselo politikai párt.

Nemzeti Szabadelvu Párt nemzetiszocializmus (nácizmus): a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) által magáénak vallott ideológia. Alapja a szélsoségesen radikális tekintélyuralom és totalitarizmus (a náci állam uralkodik mindenki felett), az antikapitalizmus, antikommunizmus, antiindividualizmus, antiszemitizmus és a fajelmélet.

NEP: (novaja ekonomicseszkaja polityika: új gazdaságpolitika) Lenin által kezdeményezett, 1921 tavaszán bevezetett gazdaságpolitika, amely lehetové tette a terményfelesleg szabad piacokon való értékesítését, ami a kereskedelem és a pénzforgalom fellendüléséhez vezetett

népbiztos: 1. a miniszteri tisztséggel azonos, a központi igazgatási szervek, majd a minisztériumok élén álló vezeto tisztség Oroszországban, illetve a Szovjetunióban 1917 és 1946 között; 2. a Forradalmi Kormányzótanács tagja a Tanácsköztársaság idején

népbiztosok Tanácsa: minisztertanács

népfront: széles osztály és pártszövetség a fasizmus ellen

Népi Írók Mozgalma: a 30-as évek második felében kibontakozó új politikai irányzat, amelynek képviseloi az agrárkérdés megoldását és az ország demokratikus megreformálását tuzték célul maguk elé.

népi írók: politikai-irodalmi csoportosulás, mely a nacionalista harmadikutasságot és a paraszti érdekek védelmét hirdeti

Népszövetség: lsd. Nemzetek Szövetsége

névvegyelemzés: Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában is alkalmazott gyakorlat, melynek lényege, hogy azok a magyar gyerekek, akiknek a családneve nem hangzott magyarosan nem járhattak magyar iskolába, akkor se, ha csak magyarul tudtak.

New Deal: az 1932 novemberében elnökké választott Franklin Delano Roosevelt gazdaságpolitikai programjának elnevezése. Ez - Keyneshez hasonlóan - az állam sokkal aktívabb szerepét hirdette a gazdaságban. A verseny tisztaságát és korlátozottságát vallotta. Megszüntette az aranyalapú valutarendszert, az infrastruktúrában végbement nagyarányú beruházások révén új munkaalkalmakat teremtett anélkül, hogy ezáltal újabb eladásra szánt termékeket hozna létre, így nem gerjesztette a túltermelést.

NKVD: (Narodnij Komisszariat Vnutrennyih) ==>

Gyel: (Belügyi Népbiztosság) 1934-ben az OGPU utódaként létrehozott, belügyi és államvédelmi feladatokat ellátó központi szerv a Szovjetunióban, amely 1943 és 1953 között, mint Belügyminisztérium muködött (MVD: Minisztyersutvo Vnutrennyih)

NSDAP: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

numerus clausus: "zárt szám", 1920 szeptemberében elfogadott törvény megjelölése, amely az értelmiségi túlképzés csökkentését célzó, nemzetiségi megszorítást is tartalmazott (a zsidó származásúak egyetemi felvételét is országos számarányuknak megfeleloen szabályozása).

Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom (nyilasok, nyilaskeresztesek): a német nemzetiszocialista mozgalom szellemét és módszereit átvevo és hirdeto szélsojobboldali mozgalom Magyarországon. 1930-tól kezdtek szervezkedni (vezetojük Szálasi Ferenc). A mozgalomból notte ki magát az 1939-ben alakult Nyilaskeresztes Párt. OGPU,

==> NKVD: állambiztonsági szervek a Szovjetunióban, a törvénytelenségek eszközei

OIB: Országos Ifjúsági Bizottság, az MSzDP szervezete

OMGE: Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a nagybirtokos arisztokrácia érdekképviseleti szerve

Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI): Országos Társadalombiztosító Intézet, OTI, 1927-1950: az Országos Munkásbiztosító Pénztár jogutóda. - Neve 1928. I. 1-IX. 30: Országos Munkásbiztosító Intézet. A Népjóléti és Munkaügyi Min., 1932-45: a Belügymin. felügyelete alá tartozott, 1931: 8, 1943: 14 főosztálya működött. Irányítása alá tartoztak a ker. pénztárak, kirendeltségek, gyógyszertárak, a Magdolna Baleseti Kórház, a Vass József Munkáskórház, a Pesthidegkúti Munkáskórház, a Balatonkenesei Munkáskórház, a Horthy Miklós Munkásszanatórium, a Nagybányai Munkáskórház, a Kőszegi Munkásszanatórium és az OTI Múzeum. - 1950: az Orsz. Tiszviselői Betegbiztosító Alappal (OTBA) egyesítették, azután Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) néven működött.

pacifizmus: mindenfajta eroszakos politikai konfliktusmegoldást elutasító irányzatok gyujtoneve.

pacifista politika: a 30-as évek második felében - Hitler hatalomba való berendezkedése után - a nyugati demokráciák vezetoinek fo politikai áramlata. A mindenképpeni békés rendezés érdekében elszalasztották a kedvezo lehetoséget a náci Németország megfékezéséhez. (pl.: Müncheni konferencia alkalmával, pl.: a személyre Chamberlain brit miniszterelnök)

Páneurópa tervezet: 1929 szeptemberében Briand által javasolt terv, melyben javasolta a vám- és politikai határok fokozatos lebontását, amely a gyakorlatban az Egyesült Európa megvalósulását jelentette volna.

pengo: magyar pénzegység 1927-46 között

polgári engedetlenség: polgári engedetlenség: az →erkölcsi rend követelményeivel ellenkező elvárások megtagadása lelkiismereti szempontok szerint. - A polg. hatóságokkal szembeni engedetlenségetamennyiben a hatóságok követelései ellenkeznek a helyes lelkiismerettel, az Isten szolgálata és a pol. közösség szolgálata közötti megkülönböztetés igazolja: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” (Mt 22,21). „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29). Amikor a hatalom túllépi a hatáskörét, a ~ megengedett, ha az alábbi feltételek együtt megvannak: 1. az alapvető emberi jogokat bizonyosan, súlyosan és huzamosan megsértik; 2. megkíséreltek már minden más megoldást; 3. a ~ nem okoz súlyosabb zavart a társad. életében; 4. megalapozott remény van a sikerre; 5. jobb megoldásokat ésszerűen lehetetlen elvárni.

Polgári Tartalék Hadtest: Roosevelt reformjai közül a legjelentősebbek egyike a Polgári Tartalék Hadtest megalakítása volt, ahová munkanélküli fiatalok jelentkezhettek, s ingyenes étkezést, szállást, egyenruhát s napi egy dollár zsebpénz kaptak. Táborokban éltek, amelyeket a hadsereg tartalékos tisztjei vezettek. Munkájukat műszaki személyzet irányította; erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek és javítottak, parkokat létesítettek, folyószabályozást (például a Tennessee folyó völgyében) és talajjavítást végeztek. 
A II. világháborúig, a táborok feloszlatásáig 3 millió fiatal dolgozott a Polgári Tartalék Hadtestben, megszabadulva a létbizonytalanság gyötrelmeitől. 

proletár internacionalizmus:  világ proletárjainak és dolgozóinak nemzetközi szolidaritását kifejező ideológia, a munkásosztálynak és pártjának egyik alapvető ideológiai elve. A proletár internacionalizmus gondolatát első ízben Marx és Engels vetették fel „A Kommunista Párt kiáltványá”-ban, melyben kifejtették, hogy a világ proletárjainak közös érdeke a kapitalista iga alóli felszabadulásáért vívott harc. A proletár internacionalizmus lényegét a „Világ proletárjai, egyesüljetek” jelszó fejezi ki. Az egyes nemzetek munkásosztálya nem hagyhatja figyelmen kívül más nemzetek proletáriátusának harcát, hiszen nemcsak saját országának burzsoáziája, hanem a többi országok burzsoáziája is ellensége. Ebből fakad az egész nemzetközi proletáriátus alapvető érdekközössége. A proletár internacionalizmusban szervesen összefonódik a proletáriátus hazaszeretete, az a törekvés, hogy országát az osztályelnyomástól és mindenféle elnyomástól szabaddá tegye, más országok dolgozói a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcának támogatásával. A proletár internacionalizmustól távol áll bármely más nemzet lebecsülése, hiszen minden nemzet hozzájárul a világ anyagi és szellemi kultúrájának fejlesztéséhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmus győzelme a Szovjetunióban meggyengítette az imperializmus világrendszerét, aláásta alapjait és nagy segítséget nyújtott a nemzetközi proletáriátusnak igazságos harcához; ugyanakkor a proletár internacionalizmus elve nyilvánul meg abban a támogatásban is, amelyet a nemzetközi munkásosztály nyújtott a fiatal Szovjetköztársaságnak. A nemzeti kérdés megoldása a Szovjetunióban és a többi szocialista országban, valamint új típusú, a népek barátságára épülő sok nemzetiségű államok létrehozása, szintén a proletár internacionalizmus eszméjének megvalósulása. A szocialista világrendszer létrejöttével a proletár internacionalizmus tartalma még tovább bővült. A proletár internacionalizmus egyik konkrét formája napjainkban a szocialista világrendszer országainak barátsága és kölcsönös segítsége. A proletár internacionalizmus legfőbb követelményei: az egész szocialista tábor biztonságának védelme, a békeharc, a gazdaságilag elmaradott országok népeinek támogatása nemzeti gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztése érdekében. A proletár internacionalizmus szorosan összefügg a szocialista hazafisággal, a szocializmus és a szocialista világrendszer iránti odaadó hűséggel. A kommunizmus építése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy nemzetközi feladata, amely egyben az egész szocialista világrendszer, a nemzetközi proletáriátus, az egész emberiség érdeke is. a jelenlegi körülmények között a proletár internacionalizmus elve kíméletlen harcot követel a nemzeti elszigetelődés, a kozmopolitizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen, a kommunista és munkáspártok egységének határozott védelméért.

proletáriátus: a munkásosztály marxista szociális elnevezése; a tokés termelési viszonyok között termeloeszközökkel nem rendelkezo, létfenntartása érdekében, gazdasági kényszerbo1 munkaerejét áruba bocsátó társadalmi réteg

protekcionizmus: gazdaságpolitika, a nemzeti piac védelmére szolgáló behozatali és kiviteli tilalom rendszere'

puccs: erőszakos hatalomátvétel

Reichstag: a német parlament

Reichstag-per: A 1933. szeptember 21-december 23. között zajló lipcsei perben, ahol Göring is tanúskodott, nemzetközi kommunista összeesküvést próbáltak kimutatni. Szeptember 23-án hangzott el Dimitrov híres beszéde, ebben leleplezte a náci provokátorokat, kérdéseivel ellentmondásokba keverte Göringet és a többi tanút, és nevetségessé tette az egész procedúrát. A pert Berlinben fejezték be, ahol helyszíni szemlével próbálták bizonyítani, hogy egy ember, Lubbe képes lehetett egyszerre két helyen felgyújtani az épületet. Ez persze nem sikerült. Torglert, Dimitrovot és társait bizonyítékok híján felmentették, a nácik mégis tényként kezelték a kommunisták bűnösségét. A félkegyelmű Lubbét, aki be is vallotta a gyújtogatást, halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték. 

Később egy betörő, "politikai" érdemeivel próbálva magát menteni, bevallotta, hogyan vett részt az SA tagjaként a gyújtogatásban. A Gestapo kivitte őt a börtönből s egy erdőben főbe lőtte. A vizsgálatot vezető bíró Dachauban végezte. Egy későbbi vallomás szerint a tűzoltókat az épületben fegyveres rendőr állította meg, míg a tűz az ülésteremre át nem terjedt. 

remilitarizálás: egy állam haderejének a tiltó rendelkezések ellenére történő újrafelfegyverzése. Nagyarányú remilitarizálás ment végbe pl. Németországban a nemzetiszocializmus hatalomra kerülését (1933) követően.

revánspolitika: a teljesítési politika ellentéteként, a visszavágás, a reváns lett meghatározó reakció a versaillesi szerzodésre a nácik hatalomra jutása után. A békeszerzodés pontjainak nem is a revízióját, hanem az eltörlését követelték.

revízió: felülvizsgálat, a magyar külpolitika meghatározó törekvése, amely a trianoni békeszerzodés megváltoztatására irányult.

revíziós mozgalom: a trianoni békeszerzodés rendelkezéseinek megváltoztatására irányuló társadalmi-politikai mozgalom

SA (Sturmabteilung): rohamosztag, a náci párt (NSDAP) utcai akcióit végrehajtó félkatonai szervezet. 1921-ben állítják fel, Ernst Röhm a vezetoje. A hosszú kések éjszakája után megszüntetik.

Sahti-per: a „Sahti-per”.Sahti bányaüzem polgári szakértőit fogták perbe: a munka szabotálásával, a munkavédelmi szabályok megszegésével vádolták őket. 11 embert ítéltek golyó általi halálra.

Schutzbund (Republikanische ~): félkatonai baloldali (szociáldemokrata) szervezet Ausztriában a 20-as évek végén.

SDG: protestáns ifjúsági szervezet Magyarországon a két világháború között (Soli Deo Gloria)

semlegességi törvény (USA): az izolacionizmus jegyében 1935-ben született jogszabály, melynek értelmében még fegyver és loszer kivitele is tilossá vált a háborúzó országokba.

sómenet: 1930 tavaszán Gandhi által indított menet, melynek során 350 kilométeres utat tett meg a tengerpartig, hogy ott sót pároljon. Az út során rengetegen csatlakoztak hozzá és ezzel a látványos akcióval tiltakozott az angolok sómonopóliuma ellen.

sovinizmus: Sovinizmus alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket. A szó tágabb értelemben bármi másra irányuló fanatikus, ellentmondást nem tűrő rajongást is kifejezhet, például nyelvi sovinizmus, nemi sovinizmus stb. Sovén, sovinisztaaz, akire a sovinizmus jellemző.

A francia chauvinisme (ejtsd: [ʃovinizm]) szóból ered. A Cogniard-fivérek La cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt el, amelynek egyik szereplője,Nicolas Chauvin a túlzott hazafiságot személyesíti meg; vakon, ellentmondást nem tűrő módon imádja Napóleont és mindazt, ami tőle ered. A szereplő nevével ([ʃovæɳ]) illették a túlzottan hazafias katonákat az első császárság idején

sörpuccs: 1923. november 8-án Hitler megkísérelte átvenni a hatalmat Bajorországban. Münchenben körülvette azt a sörözot, melyben a bajor miniszterelnök ebédelt, a puccsot leverték, és Hitler 9 hónapra börtönbe került.

Spanyol Népfront: 1936-ban kormányra jutott szervezet, mely a többi népfronthoz hasonlóan tömörítette a szélsojobbal szembenálló baloldali eroket. Részt vettek benne a köztársaságiak, szocialisták, kommunisták, anarchisták és a baszk és katalán szeparatisták.

SS (Schutzstaffel): "védosztag, védcsapat", eredetileg Hitler testorsége, majd a náci párt hadseregeként az ideológia végrehajtójaként muködött. A második világháborús rémtetteik miatt a nürnbergi perben háborús bunös szervezetté nyilvánították.

statárium: rendkívüli, rögtönítélo büntetoeljárás.

stróman: (ném. strohman [szalmabábu]) név-és személyiségrejtve maradó vállalkozáshoz nevét adó személy. (Esetleg fedo vállakozás.)

szabotázs: Az a cselekvés, magatartás, hogy vki szabotál (vmit), ill. ennek eredménye.

szanációs diktatúra: Pilsudski által bevezetett tekintélyuralmi rendszer Lengyelországban (egy diktatórikus politikai rendszer engedményekkel)

szatjagraha (eroszakmentes ellenállás, eroszak nélküli harc): a Gandhi által folytatott küzdelem alapja, melynek lényege a brit uralommal való mindennemu együttmuködés megtagadása és békés eszközökkel az önálló India megteremtése.

szejm: a lengyel országgyulés elnevezése.

szellemi honvédelem: a Magyar Nemzet köré csoportosuló, angolbarát demokratikus és radikális polgári ellenzéki csoport

személyi kultusz: vezeto politikus elvtelen, mértéktelen és kritikátlan dicsoítése

Szent István-i állameszme: a két világháború között a magyar nacionalizmus meghatározó eszméje, amelynek lényege, hogy Magyarország nem szukülhet le a magyar nép által lakott területekre, hanem magába kell foglalnia a Kárpát-medence valamennyi népét, melyeknek vezetésére a magyar nép hivatott.

szeparatizmus: elkülönülési, elszakadási, leválási törekvés; a különválás elve

szesztilalom: egy olyan társadalmi korlátozás, amikor megvonják vagy korlátozzák az emberektől az alkoholfogyasztás lehetőségét.

szociáldarwinizmus: A szociáldarwinizmus a darwinizmus kiterjesztése a társadalomra; ahogy az élolények közötti versengés és a természetes szelekció (a legrátermettebb túlélése) az evolúció motorja, úgy a szociáldarwinizmus szerint az emberi csoportok, nemzetek vagy eszmék közötti versengésen alapul a társadalmi fejlodés. Noha ma a darwinizmusra hivatkozva szokás meghatározni, valójában korábbi annál; legnevesebb képviseloi Thomas Malthus, Herbert Spencer és Francis Galton, az eugenika szüloatyja. A „szociáldarwinizmus” kifejezés Richard Hofstadter amerikai történész nyomán terjedt el, és elsosorban az elgondolás ellenzoi használják.

szociális demagógia: túlnyomórészt teljesíthetetlen gazdasági-szociális ígéretek (egymással ellentétben álló rétegeknek is)

szociális piacgazdaság: A szociális piacgazdaság Konrad Adenauer nevéhez köthető.
Alapelvei: a magántulajdon támogatása, a teljesítmények tisztességes és szabad versenye, a vállaltok közötti verseny fenntartása, a piacnak megfelelő árak, a tervgazdaság elutasítása, a monopóliumok független ellenőrzése, a pénzügyi politika központi felügyelete a valuta, az iparűzés és a telephely megválasztása szabadságának védelme érdekében, a túlságosan magas jövedelemadó-kulcsok csökkentése, a gazdaságilag gyengék szociális biztonsága, bérmegállapodás.

szocialista eredeti tőkefelhalmozás: A létező szocializmus megszületésének történelmi hátterében részben az áll, hogy az orosz területek nagyon elmaradottak voltak Európa többi részéhez képest. Sok közgazdász, köztükKornai János is, úgy tekint a szocializmusra, mint a világ talán legnagyobb modernizációs kísérletére. Ahhoz, hogy a Szovjetunió valódi nagyhatalommá váljék, szükség volt a hadiipar fejlesztésére, amihez elengedhetetlen volt a korszerű nehézipar kiépítése. A nehézipari beruházások azonban a mezőgazdaság vagy a könnyűipar fejlesztésénél lényegesen tőkeigényesebbek. A nyugat-európai országokban a fejlődés fokozatosan, évszázadok alatt ment végbe, így vált lehetővé az egyre tőkeigényesebb gazdasági ágazatok fejlődése. Ezt a folyamatot nevezzük eredeti tőkefelhalmozásnak. A Szovjeunióban azonban nem követni, hanem utolérni és lehagyni szerették volna a nyugatot. Ehhez egy gyorsított ütemű tőkefelhalmozásra volt szükség, ezt nevezzük szocialista tőkefelhalmozásnak, melynek lényege, hogy a mezőgazdaság vagy az alig létező könnyűipar fejlesztése helyett, a nehézipartfejlesztik. Az ehhez szükséges tőkét pedig a többi szektorból, elsődlegesen a mezőgazdaságból történő tőkeelvonással teremtik meg. Ennek eszköze volt, hogy az árakat központilag határozták meg, így a mezőgazdasági termékeket az egyensúlyinál olcsóbban kellett beszolgáltatni. ==>

==> eredeti tokefelhalmozás: A legtisztább formában a XVI. sz.-i Angliában valósult meg: a földesurak tömegesen megfosztották telkeiktől és elűzték jobbágyaikat, akik egyre kevésbé voltak érdekeltek a termelésben, s ezért kevés hasznot hoztak. Az ily módon "megtisztított" birtokokat főként juhlegelővé alakították, a rohamosan fejlődő posztóipar szükségleteihez igazodva. A földtől megfosztott jobbágyok az ipar, a kereskedelem, a szállítás számára olcsó munkaerőforrást jelentettek, a juhtenyésztő, posztókészítő és forgalmazó szektorból pedig az érdekelt földesurak és kereskedők nagy vagyonokat "gazdálkodtak ki", és fektettek újra be. A mo.-i eredeti tőkefelhalmozás az angliainál jóval kezdetlegesebb volt: a XVII. sz.-tól ugyan növekvő ütemben tértek át a majorsági gazdálkodásra (majorság), de a feudális jogviszonyok és az ország függő helyzete mindvégig akadályozta a nagy pénztőkék kialakulását.

Preobrazsenszkij: felhalmozás elofeltételét a mezogazdaságból kell kisajtolni az adópréssel, az agrárollóval, a nagyüzemi átszervezéssel, az iparosítás érdekében

szociográfia: szociográfia tudományos műfaj, a szakirodalom körébe tartozik, egy-egy társadalmi csoport, réteg vagy tájegység, település életmódját írja le. Az ide sorolható műalkotásokban a tények szakszerű leírása mellett gyakran helyet kapnak személyes élmények, emlékek, a szerző sokszor szépirodalmi eszközöket is használ. A műfaj csíráját felfedezhetjük akár Daniel Defoe A londoni pestis, 1772 című munkájában, a nyugati irodalmakban mégsem alakult önálló műfajjá. Magyarországon nagy korszaka volt az 1930-as években, amikor a népi írók mozgalma fellendítette a falukutatást. A műfaj kifejlesztője és kitűnő művelője Nagy Lajos. A Kiskunhalom, 1934 egy Duna menti kis község kerek huszonnégy órájának történéseit rögzíti „napirend” formában, tárgyilagos hangon; ennek mintegy folytatása A falu álarca,1938. Ennek a korszaknak másik fontos szociográfiai vállalkozása Illyés Gyula Puszták népe, 1936 című munkája. Jelentősebbek még Veres Péter Az Alföld parasztsága, 1936; Szabó Zoltán A tardi helyzet, 1936; Cifra nyomorúság, 1938; Féja Géza Viharsarok, 1937; Erdei Ferenc Futóhomok, 1937; Kovács Imre Néma forradalom, 1937; Darvas József A legnagyobb magyar falu, 1937; Egy parasztcsalád története, 1939.

szovhoz: állami gazdaság

szovjet: oroszul совет (főnév): a Szovjetunió közigazgatási és államhatalmi rendszerének alapját adó egység, a tanács

Szovjet-német megnemtámadási szerzodés: 1939. augusztus 23., tartózkodnak egymás megtámadásától és felosztották Kelet-Európát érdekszférákra (Molotov-Ribbentrop-(Hitler-Sztálin-) paktum)

Szovjetek Összorosz Kongresszusa: a törvényhozás legfobb szerve Szovjet-Oroszországban

Sztahanov-mozgalom: (Sztahanov, 1935) a termelés növelése "szocialista" munkaversenyekkel

sztálinizmus: a "szocializmus" totális, diktatórikus párt- és államirányítási rendszere

szudétanémet mozgalom, Szudétanémet Párt: szélsojobboldali. fasisztoid szervezet Csehszlovákiában

szupremácia: (kultúr)fölény

tervutasításos rendszer: a gazdaság egészének állami tervek alapján történo központi irányítása, amely figyelmen kívül hagyta a gazdasági törvényszeruségeket, kiiktatta a piac szerepét, és az egyéni termelést háttérbe szorította

tisztességes verseny kódexe: a válságelhárításra szolgáló gazdaságpolitika, mely a termelés befolyásolását és a konkurenciaharc kiküszöbölését jelenti

tozsdekrach: 1929. október 24-én példátlan mértéku részvényárfolyam-csökkenést lehetett megfigyelni New Yorkban, melynek következtében összeomlott a tozsde. Ez egy soha nem látott világméretu, csaknem négy évig tartó válságot idézett elo.

trockizmus: a marxizmus Lev Trockij által képviselt irányzata. Lényege a permanens forradalom, hangsúlyozta a forradalom nemzetközi jellegét, tagadta a békés egymás mellett élés lehetoségét, és bátorította a külföldi forradalmi mozgalmakat.

Tuzkeresztesek: fasisztoid politikai mozgalom Franciaországban

urbánus írók: a népi írókkal szemben a városi, polgári kultúra képviseloi, liberalizmust hirdetnek

nacionalizmus helyett usztasa: horvát jobboldali, nacionalista mozgalom tagja übermensch: a "felsobbrendu ember", a német fajelmélet szerint

Vasgárda: Corneliu Codreanu által 1927-ben létrehozott szélsojobboldali, illetve fasiszta szervezet Romániában

Vitézi Rend: Horthy által 1920-ban alapított "rend", melynek tagjai azok a katonaviselt férfiak, akik a világháború és az azt követo események idején kituntek a magyar állam védelmében, s akik ezért földet kaptak.

Volksbund: Magyarországi Németek Népi Szövetsége, a náci eszméket valló németeket összefogó, Németország által támogatott szervezet

weimari köztársaság: polgári demokrácia Németországban 1919-tol 1933-ig, az 1919. február 16-án Weimarban összeült alkotmányozó nemzetgyulés július 31-én fogadta el Németország alaptörvényét, mely egészen Hitler hatalomra jutásáig érvényben volt. Ezt az idoszakot, melyben egy eros köztársasági elnöki pozícióval sem sikerült a császárság megszüntetése utáni urt betölteni, hívjuk így.

weimarizálódás: Wermacht: "védero", a hadsereg neve Németországban

Westminster: az angol parlament (Alsó- és Felsoház) épülete Westminster statútum: az 1931 szeptemberében életbeléptetett okmány a Brit Birodalom muködését szabályozza. Elfogadja azt az elvek, hogy a domíniumok Angliával egyenrangúak. Ettol kezdve a brit parlament határozatainak nincs hatálya a domíniumokra és a domíniumok parlamentjei az angol törvényeknek ellentmondó törvényeket is elfogadhatnak.A birodalom új elnevezése: Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations).

zsidótörvények (1938-1941): a zsidóság jogainak korlátozásától a genocidiumig terjedo rendeletek

Ki volt? ^

Abd-el-Krim (1882–1963): marokkói emír, a kabilok spanyol ellenes felkelésének vezére (1920–1926).

Alfonz, XIII. (1886-1941): 1902 és 1931 között spanyol király. 1923-ban hozzájárult, hogy Primo de Rivera katonai diktatúrát vezessen be, akit 1930 januárjában lemondatott. 1931-ben, amikor kikiáltották a köztársaságot, külföldre távozott.

Alföldi András (1895–1981): régész, történész, numizmatikus, a MTA tagja (1933).

Attlee, Clement Richard (1883-1967): angol ügyvéd, munkáspárti politikus, 1935-1955-ig a párt vezetoje. 1940-tol háborús koalíciós kormányok minisztere, 1943-tól miniszterelnök-helyettes, 1945-1951 között munkáspárti miniszterelnök, a potsdami konferencián N-Br. képviseloje.

Babits Mihály: a Nyugat címu lap szerkesztoje Osvát Erno után a 20. század elso felében

Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944): publicista és politikus. A MOVE, majd a Fajvédo Párt (1923) egyik megalapítója. Az 1930-as évektol a demokratikus ellenzék felé fordult, 1930-ban megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, amely 1936-ban egyesült a Független Kisgazdapárttal; a II. vh. idején a magyar függetlenségi harc vezetoje és vértanúja.

Baldwin, Stanley (1867-1947) - brit konzervatív párti politikus; miniszterelnök (1923-1924, 1924-1929 és 1935-1937).

Bálint György:

Barthou, Jean Louis (1862–1934): fr. politikus, diplomata. I. Sándor jugoszláv királlyal együtt Marseille-ben az usztasák meggyilkolták.

Bartók Béla: zeneszerzo, kiáltványban tiltakozik az elso zsidótörvény ellen

Bay Zoltán: az gyakorlati fizika területén alkotó tudós a 20. század elején, "Az élet erosebb" címu visszaemlékezésében az 1930-as évek magyar gazdasági viszonyairól írt

Beneš, Eduard (1884-1948): a csehszlovák nemzeti mozgalom egyik vezetoje. 1935-1938 között államelnök. 1940 júliusától a londoni csehszlovák ideiglenes kormány elnöke. 1946-1948-ban ismét a köztársaság elnöke.

Berija, Lavrentyij Pavlovics (1899-1953): szovjet (grúz) párt- és állami tisztviselo. 1921-tol az állambiztonsági hatóság (Cseka) kaukázusontúli szekciójának vezetoje, 1931–38: a Grúz KP elso titkára, 1938-ban a Belügyi Népbiztosság vezetoje. 1946-tól miniszterelnök-helyettes. 1953-ban kivégezték.

Bethlen István (1874–1946): a Horthy-korszak vezeto politikusa, min.elnök (1921–31), az ellenforradalmi rendszer megszilárdítója. Lemondása után is jelentos szerepet játszott a politikai életben, ellenezte az egyoldalú németbarátságot.

Blum, Léon (1872-1950) - francia szocialista párti politikus; miniszterelnök (1936-1937 és 1946-1947).

Bohr, Niels: 1920-ban megadja az elemek periódusos rendszerének elméleti magyarázatát

Böszörményi Zoltán: 1931-ben megalapította a szélsojobboldali kaszáskeresztes mozgalmat

Bródy Imre (1891–1944): fizikus, feltalálta a kriptontöltésu izzólámpát.

Buharin, Nyikolaj I. (1888-1938) - szovjet politikus; az 1936-os orosz alkotmány megalkotója, a moszkvai perek során ítélték halálra és végezték ki.

Caballero, Largo: 1869-ben Madridban szegény családban születik és már fiatalon gipszöntőként keresi a kenyerét. 1894-ben belép az 1879 óta létező és akkor még jelentéktelen Spanyolországi Szocialista Munkáspártba (PSOE), és ennek szakszervezetébe (UGT) . Hamar emelkedik a párton belül. A marokkói háború ellen tiltakozik. Az 1917-es nagy sztrájk egyik főszervezője. Akkor közeledett az 1910-ben alapított anarchista szakszervezethez, a CNT-hez. Az 1823-ban Primo de Rivera vezette államcsíny után azonban az UGT a diktatúrával való együttműködés mellett dönt, miközben a CNT a diktatúra ellen veszi fel a harcot. 

Capa, Robert: magyar származású fotómuvész

Chamberlain, Neville (1869-1940): angol konzervatív politikus, gyáros. 1916-tól több ízben miniszter, 1937-1940 között miniszterelnök.

Churchill, Sir Winston Leonard Spencer (1874-1965): angol konzervatív politikus. 1900-tól képviselo, 1911-1929 között számos miniszteri tárcát töltött be. 1940-1945 és 1951-1955 között miniszterelnök.

Ciano, Galeazzo (1903-1944): olasz politikus. Korán csatlakozott a fasizmushoz; 1925-tol diplomata. 1935-ben sajtó- és propagandaminiszter, 1936-tól külügyminiszter. A müncheni konferencia után fokozatosan ellentétbe került Mussolinivel, foleg egyoldalú német orientációja miatt. 1943-ban vatikáni nagykövet, 1943. július 25-én Mussolini ellen szavazott a Fasiszta Nagytanácsban. 1944 januárjában Mussolini kivégeztette.

Coolidge, Calvin (1872–1933): am. politikus, köztársaság párti szenátor (1912–15), alelnök (1921–1923), az USA 30. elnöke (1923–29). híres mondása: "Ez az üzletemberek országa és üzletember-kormányra van szüksége"

Csang Kaj-sek (Chang Gai-shek) (1887-1975): kínai politikus és tábornok. 1907-tol Szun Jat-szen pártjának tagja, az 1911-es forradalom résztvevoje. 1924-ben a Kuomintang központi végrehajtó bizottságának tagja, majd a szervezet kommunistákkal szembeforduló részének (1925-1975) és a Koumintang kormányának vezetoje. 1949 után haláláig a Tajvan szigetén alakult Kínai Köztársaság elnöke.

Daladier, Edouard (1884-1970): francia radikálszocialista politikus. 1924-tol többször miniszter, illetve miniszterelnök, utoljára 1938-1940 között. 1943-1945-ben németországi koncentrációs táborban volt. 1946-1958 között ismét parlamenti képviselo.

Darányi Kálmán (1886–1939): politikus, min.elnök (1936–38), a német orientáció híve, meghirdette a gyori fegyverkezési programot (1938); beterjesztette az elso zsidótörvény-javaslatot (1938). Derkovits Gyula: a festészet kiemelkedo tehetségu alkotója a 20. század elso felében

Dilas, Milovan: Dimitrov, Georgi Mihajlov (1882–1949): bolgár kommunista politikus. A Reichstag felgyújtásának hamis vádjával sikertelenül fogták perbe a nácik (1933); a Komintern VB fotitkára (1935–43).

Dohnányi Erno: a zenemuvészét egyik kiemelkedo alkotója a 20. század elso felében

Dollfuss, Engelbert (1892–1934): osztrák politikus. Szöv-i kancellár és külügymin. (1932–1934); egy sikertelen nemzetiszocialista puccskísérlet során meggyilkolták.

Domanovszky Sándor: a történetírás egyik legnagyobb alakja a 20. század elso felében

Eckhardt Tibor (1888–1972): kisgazdapárti politikus, ügyvéd Egry József: a festészet kiemelkedo tehetségu alkotója a 20. század elso felében

Ehrenburg, Ilja: Einstein, Albert: tudós a két világháború között, a relativitáselmélet kidolgozója

Erdei Ferenc (1910–1971): politikus, író, agrárközgazdász. A Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója (1939), alelnöke, majd fotitkára (1945–49).

Féja Géza (1900–1978): író, szociográfus, költo. Viharsarok (1937)

Fejto Ferenc (1909– ): esszéista, író, történész

Ferenczy Béni: a szobrászat kiemelkedo tehetségu alkotója a 20. század elso felében

Fermi, Enrico: olasz atomtudós, a Nobel-díj átvétele (1938) után az Egyesült Államokba emigrált

Fleming, Sir Alexander (1881–1955): angol orvos, bakteriológus, a penicillin felfedezoje.

Franco y Bahamonde, Francisco (1892-1975) - spanyol tábornok és államférfi, államelnök (1936-1975).

Fürst Sándor (1903–1932): kommunista vezeto, kivégezték.

Galbraith, Kenneth: Gamelin: fr. tábornok

Gandhi, Mohandasz Karamcsand (1869-1948): indiai politikus. 1919-tol 1948-ig az Indiai Nemzeti Kongresszus legfobb vezetoje és ideológusa. Az angol gyarmatosítók több ízben bebörtönözték. A hinduk és muzulmánok összefogásáért szállt síkra. Az eroszakmentes ellenállás elvét hirdette. Hindu-soviniszta merénylo áldozata lett.

Gárdonyi Géza: 20. századi magyar író, a Napkelet címu lap munkatársa

Gide, André: Goebbels, Joseph (1897-1945): német nemzetiszocialista politikus. 1926-tól Berlin-Brandenburg körzet vezetoje, 1929-ben birodalmi propagandavezeto. 1933-tól birodalmi propagandaminiszter, 1944-tol a totális háború általános meghatalmazottja. Öngyilkos lett.

Gömbös Gyula (18886–1936): jobboldali politikus. A MOVE elnöke (1919), az Antibolsevista Comité tagja. 1922–23-ban az Egységes Párt ügyvezeto elnöke, majd megalakította a szélsojobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédo) Pártot (1923–28). A kormánypártba visszatérve honvédelmi min. (1929–36), min. elnök (1932–36). 1932-ben meghirdette 95 pontból álló Nemzeti Munkatervét.

Göring, Hermann (1893-1946): német marsall és politikus. 1922-tol a nemzetiszocialista párt tagja, 1935-ben légügyi miniszter, 1939-tol Hitler kijelölt utóda. 1940-tol birodalmi miniszter, a hadigazdaság irányítója. A nürnbergi perben halálra ítélték; a kivégzés elott öngyilkos lett.

Gramsci, Antonio (1891–1937): olasz kommunista politikus és teoretikus

Györffy István (1884–1939): néprajzkutató, a néprajztudomány kiemelkedo alakja a 20. század elso felében

Hacha, Emil (1872-1945): csehszlovák jogász, politikus. 1925-ben a csehszlovák Legfelsobb Bíróság elnöke. 1938 novemberében Csehszlovákia elnöke. 1939 márciusában elfogadta Hitler ultimátumát, s a Cseh-Morva Birodalmi Protektorátus elnöke volt a szovjet hadsereg bevonulásáig. Prágai börtönben halt meg.

Hailé Szelasszié (1892-1975) - Etiópia császára (1930-1936 és 1941-1975) , híres mondása: "ort állok a kollektív biztonság utolsó bástyáján".

Hajnal István (1892–1956): összehasonlító írástörténettel, technikatörténettel, újkori magyar és egyetemes történettel foglalkozó történész

Halifax, Edward Frederick Lindley Wood, Lord (1881-1959) - brit konzervatív párti politikus; indiai alkirály (1926-1931), külügyminiszter (1938-1940), washingtoni nagykövet (1940-1946).

Hatvany Lajos: hatvani báró (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) író, kritikus, irodalomtörténész, Kossuth-díjas, az MTA tagja; "az utolsó mecénás"

Hemingway, Ernest (1898–1961): am. író

Henlein, Konrad (1898-1945): szudétanémet politikus, 1933-ban a Szudétanémet Párt alapítója. A müncheni egyezmény után a Szudéta-vidék birodalmi megbízottja. 1939-ben körzetvezeto és birodalmi megbízott. 1945-ben kivégezték.

Herczeg Ferenc (1863–1954): író. újságíró, az MTA tagja, az Új Idok címu irodalmi folyóirat szerkesztoje a 20. század elso felében

Hess, Rudolf: (avagy más írásmóddal Hess, ejtsd: hessz) (Alexandria, 1894. április 26. – Berlin, 1987. augusztus 17.)náci politikus, Adolf Hitler helyettese. A második világháborút követően Nürnbergben bíróság elé állították és életfogytig tartó börtönre ítélték.

Heydrich, Reinhard (1904–42): német fasiszta politikus, SS-Obergruppenführer és rendortábornok (1941). Cseh- és Morvaország birodalmi protektora.

Hevesy György (1885–1966): Nobel-díjas kémikus, az MTA tagja

Hilbert, David (1862–1943): német matematikus

Himmler, Heinrich (1900-1945): német nemzetiszocialista politikus. 1923-ban részt vett a Hitler-puccsban. 1929-ben a SS birodalmi vezetoje, 1933-ban München rendorkapitánya. 1936-tól államtitkárként a német rendorség fonöke, 1939-ben a germanizálási politika és a zsidókérdés szervezoje. 1943-ban birodalmi belügyminiszter. A Nyugattal folytatott titkos tárgyalások miatt Hitler felmentette és kizárta a pártból. Angol fogságban öngyilkos lett.

Hindenburg, Paul (1847-1934): német tábornagy és államférfi. Az elso világháborúban a német keleti front parancsnoka, 1916 augusztusától a német hadsereg vezérkari fonöke. 1925-1934 között köztársasági elnök.

Hirohito (1901–1989): Japán császára (1926–89)

Hitler, Adolf (1889-1945): 1933-1945 között Németország diktátora, az 1919-ben alapított Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezére. 1933-ban birodalmi kancellár, 1934-1945 között vezér és birodalmi kancellár, a hadsereg foparancsnoka 1935-tol.

Hóman Bálint (1885–1951): történész, politikus, az MTA tagja, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1932–38, 1939–42)

Hoover, Herbert Clark (1874-1964): amerikai bányamérnök, republikánus politikus. 1921-1928 között kereskedelmi miniszter. 1929-tol 1933-ig az USA 31. elnöke. 1947-1949 és 1953-1955 között a szövetségi közigazgatás újjászervezésére alakult bizottság elnöke.

Horthy Miklós (1868–1957): Ferenc József szárnysegédje, tengerésztiszt, a szegedi kormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg foparancsnoka. 1920–44 között Magyarország kormányzója.

Horváth János: 20. századi magyar író, a Napkelet címu lap munkatársa, az irodalomtörténet iskolateremto egyénisége

Hubay Kálmán: a nyilas mozgalom irányítója Szálasi bebörtönzése után, 1939-ben sikerre vezeti a Nyilaskeresztes Pártot

Ignotus Pál: (szül. Veigelsberg Pál, Budapest, 1901. július 1. – London, 1978. április 1.) publicista, író, szerkesztő.

Illyés Gyula: magyar népi író, aki részt vesz Gömbös és a népi írók találkozóján Zilahy Lajos villájában; a "Pusztulás" (1933) címu írás és a "Puszták népe" ( 1937) címu mu szerzoje, a Márciusi Front vezetoségének tagja

Imrédy Béla (1891–1946): szélsojobboldali politikus, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, miniszterelnök (1938–39). Németbarát külpolitika jellemzi.

Jagoda: (Генрих Григорьевич Ягода) (1891 – 1938. március 15.) a Szovjetunió belügyi népbiztosa 1934–1936között.

Jezsov:  (Николай Иванович Ежов) (Szentpétervár, 1895. május 1. – 1940. február 4.(?)), a Szovjetunió belügyi népbiztosa 1936–1938 között, az 1930-as évek sztálini rendszere által végrehajtott politikai tisztogatások egyik emblematikus alakja.

Joliot-Curie, Fréderic (1900–1958): Nobel-díjas fr. fizikus

Joliot-Curie, Iréne (1897–1956): Nobel-díjas fr. fizikus

József Attila: magyar költo, Fábián Dániellel együtt a Bartha Miklós Társaság "Ki a faluba!" címu röpiratának fogalmazója

Kaganovics: (orosz betűkkel: Лазарь Моисеевич Каганович; Kabani, 1893. november 22. – Moszkva, 1991. július 15.) szovjet kommunista politikus volt, Joszif Visszarionovics Sztálin egyik munkatársa.

Kalinyin, Mihail: Sztálin bizalmi embere, késobb a Szovjetunió államelnöke (1938-46).

Kamenyev, Lev: vezeto orosz forradalmár, Lenin munkatársa. Lenin betegsége idején, 1922-to1 politikai szerepe megnövekedett: gazdasági feladatokkal és a titkosrendorség (CSEKA) visszaszorításával bízták meg. Sztálin 1926-tól szembefordult vele, 1936. VIII. 27-én kivégezték.

Kánya Kálmán (1869–1945): politikus, diplomata, a Gömbös-kormány, a Darányi-kormány majd az Imrédy-kormány külügyminisztere (1933–38) , aki a német befolyás ellensúlyozására az olasz kapcsolatokat erosítette.

Karikás Frigyes: kommunista politikus, akit 1932-ben letartóztatnak

Károlyi Gyula (1871–1947): nagybirtokos, konzervatív politikus. Külügyminiszter (1930–31), min.elnök (1931–32).

Kassák Lajos: (1887-1967), magyar író, költo, festo, aki a proletárdiktatúra idején a Közoktatási Népbiztosságon dolgozott

Kemal, Musztafa pasa (Kemal Atatürk) (1881-1938): török katona és politikus. Az ifjútörök forradalom (1908-1909) résztvevoje, majd az elso világháborúban a török hadsereg parancsnoka. 1919-tol sikerrel vezette az ellenállást az antanttal és a görög megszállással szemben. 1923-ban lemondatta a szultánt és kikiáltotta a köztársaságot. Törökország elnökeként (1923, 1927, 1931, 1935) nyugat-európai mintájú, modern nemzetállamot teremtett. Az Atatürk elnevezést (a törökök atyja) 1934-ben kapta meg.

Keresztes-Fischer Ferenc (1881–1948): politikus, foispán, belügyminiszter (1931–35, 1938–44).

Kéthly Anna: szociáldemokrata politikus, a negyvenes években hiába figyelmeztette pártját a kommunistákkal való szövetkezés veszélyeire.1956-ban a Szociáldemokrata Párt elnöke, Nagy Imre kormányában államminiszter

Keynes, John Maynard (1883-1946) - brit közgazdász.

Kirov, Szergej Mironovics (1886–1934): szovjet politikus, a leningrádi területi pártbizottság elso titkára (1926–34), az SzKP KB titkára (1934), meggyilkolták.

Klebelsberg Kunó (1875–1932): a Horthy-rendszer kultúrpolitikusa, a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922–31). kultúrfölény-koncepció megalkotója, kezdeményezésére indul a Napkelet címu lap

Koestler, Arthur: (született Kösztler Arturként), (Budapest, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 1.), regény- és újságíró, társadalomfilozófus, polihisztor.

Kodály Zoltán: kiáltványban tiltakozik az elso zsidótörvény ellen

Korányi Sándor: a vesekórtan meghatározó tudósa a 20. század elso felében

Korda Sándor: a magyar filmmuvészet kiemelkedo alakja a 20. század elso felében

Kovács Imre (1913–1980): a Márciusi Front vezetoségének tagja, 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja, író, publicista (,,A néma forradalom,,)

Kozma Miklós (1884–1941): katonatiszt, szélsojobboldali politikus, az Egységes Párt képviseloje, 1923-ban társaival kilép az Egységes Pártból és megalakítják a Nemzeti Függetlenségi Pártot (fajvédo párt), a Gömbös-kormány belügyminisztere (1935–37), aki a népi írók megnyerésére akarta rávenni Gömböst

Litvinov, Makszim Makszimovics (1876-1951) - szovjet politikus, diplomata; külügyi népbiztos (1930-1939).

Lukács György (1885–1971): marxista filozófus, esztéta, az MTA tagja

MacDonald, James Ramsay (1866-1937) - brit munkáspárti politikus; miniszterelnök (1924 és 1929-1935).

Macleod, John James Rickard (1876–1935): Nobel-díjas, skót származású amerikai fiziológus, munkacsoportjával az inzulin felfedezoje.

Makkai János: (Marosvásárhely, 1941. május 19.) magyar újságíró, közíró, szerkesztő.
Középiskolát szülővárosában végzett (1962), majd a Vörös Zászló napilap munkatársa s közben egyetemi tanulmányokat folytat Bukarestben. 1989. december 23-tól az ugyancsak Marosvásárhelyen megjelenő Népújság szerkesztője, 1990 márciusától főszerkesztője. Írásai jelentek meg a Művelődés, Új Élet, majd a Romániai Magyar Szó hasábjain; saját napilapjában rendszeresen közli Későesti tűnődések c. rovatának politikai jegyzeteit.

Mao Ce-tung (1893-1976): kínai kommunista politikus, a KKP egyik alapítója, 1935-tol a KKP KB titkára, 1943-tól a KKP elnöke, a Kínai Népköztársaság államfoje (1949-1959), a róla elnevezett ideológiai irányzat megteremtoje.

Márai Sándor: eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Matuska Szilveszter: bécsi kereskedo és gyáros, egykori katonatiszt és különítménytag; 1931-ben felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot.

Medgyessy Ferenc (1881–1958): szobrász

Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics (1890-1986): szovjet politikus, 1906-tól bolsevik. 1912-ben a Pravda egyik alapítója. 1921-1930 között a KB titkára, majd 1941-ig a Népbiztosok Tanácsának elnöke. 1939-1949 és 1953-1956 között külügyi népbiztos, illetve külügyminiszter. 1957-ben leváltották tisztségeibol.

Mónus Illés (1886–1944): szoc.dem. vezeto, újságíró, az MSzDP ideológusa.

Móricz Zsigmond: a Nyugat címu lap szerkesztoje Osvát Erno és Babits Mihály után a 20. század elso felében, részt vesz Gömbös és a népi írók találkozóján; kiáltványban tiltakozik az elso zsidótörvény ellen

Moscicki, Ignacy (1867–1946): lengyel politikus, kémikus, köztársasági elnök (1926–39).

Mosley, Oswald: az 1932-ben a brit Munkáspártból kizárt Mosley létrehozta a Brit Fasiszták Unióját

Mussolini, Benito (1883-1945): szocialista újságíró, majd háborúpárti agitátor; a fasiszta mozgalom megteremtoje (1919), a Nemzeti Fasiszta Párt alapítója (1921), 1922-1943 között a fasiszta Olaszország miniszterelnöke, diktátora, a fasiszta párt Nagytanácsának elnöke. 1943-ban III. Viktor Emánuel király letartóztatta. A németek kiszabadították; ezután az észak-olasz "salói köztársaság" vezetoje. Partizánok végezték ki.

Nagy Ferenc (1903–1979): 1930-ban közremuködött a Független Kisgazdapárt újjáalakításában. A Magyar Földmuvelésszövetség alapító elnöke, a kisgazdapárt fotitkára (1930–45), majd elnöke. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányban újjáépítési miniszter, 1946. február 4-étol 1947. május 31-éig miniszterelnök. 1947-ben emigrációba kényszerült

Nagy Lajos: (Apostag, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) író, publicista. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

Nehru, Pandit Dzsavaharlal (1889-1964): indiai államférfi. Az 1920-as évek végétol az Indiai Nemzeti Kongresszus balszárnyának vezetoje. Gandhi halála után az indiai nemzeti mozgalom elismert vezetoje, több ízben a párt elnöke. 1947-tol az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere.

Németh László: magyar népi író, aki részt vesz Gömbös és a népi írók találkozóján Zilahy Lajos villájában; a "Lesz-e reform?" címu írás szerzoje; híres mondása: "Szocialista vagyok, de nem marxista"

Neumann János (1903–1957): magyar születésu amerikai matematikus, gondolatai alapvetoen hozzájárultak a digitális számítógép kialakításához.

Neurath, Konstantin (1873-1956): német politikus, 1908-tól diplomata. 1922-ben nagykövet Rómában, 1930-ban Londonban. 1932-1938 között birodalmi külügyminiszter. 1939. március 18-tól Cseh-Morva birodalmi protektor. 1941-ben szabadságoltatta magát; formálisan 1943 augusztusában lépett vissza. A nürnbergi perben 15 évi börtönbüntetésre ítélték, 1954-ben szabadlábra helyezték.

Orwell: George: (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró

Osvát Erno: a Nyugat címu lap elso szerkesztoje a 20. század elején

Papen, Franz von (1879-1969): német tiszt, politikus. 1921-1932 között Centrumpárti képviselo a porosz tartományi gyulésben. 1932. június-decemberben birodalmi kancellár. 1933-1934-ben Hitler kormányában alkancellár. 1934-1938 között nagykövet Bécsben, 1939-1944-ben Törökországban. A háborús fobunösök nürnbergi perében felmentették, de egy másik eljárás keretében 1949-ig börtönbe került; híres mondása: "Úgy sarokba szorítjuk ezt a Hitlert, hogy vinnyogni fog kínjában"

Pilsudski, Józef (1867-1935): lengyel marsall, politikus. A független lengyel állam helyreállításának híve. 1918-ban katonai foparancsnok, az 1921. évi rigai békével lezárult szovjet-lengyel háború gyoztese. 1926-ban államcsínnyel hatalomra jutott; 1926-1928-ban és 1930-ban miniszterelnök. 1933-ban Németországhoz közeledve Lengyelország vezeto pozícióján munkálkodott Kelet-Közép-Európában.

Pius, XI. (1857–1939): római pápa a két világháború között (1922-1939); a fasiszta Olaszországgal aláírta a lateráni szerzodést (1929); konkordátumot kötött a hitleri Németországgal (1933) ; Quadragesimo anno kezdetu enciklikájában (1931) a fasiszta túlhatalom veszélyeire figyelmeztet.

Polányi János (1929– ): Nobel-díjas, magyar származású kémikus és fizikus

Primo de Rivera, Miguel (1870–1930): spanyol tábornok és diktátor (1923–30). Pu Ji (1906-1967): kínai császár 1908-1911 között. Háromévesen került a trónra. 1932-ben a japánok Mandzsukuo állam császárává tették. 1949-ben szovjet fogságba került, akik átadták a kínai kommunistáknak. 1959-ben szabadult börtönébol.

Radek: Karl Bernhardovics Radek, eredeti nevén Karl Sobelsohn (Lemberg, 1885. október 31. – 1939. május 19.) zsidó származású, németül alkotó újságíró, bolsevik pártvezető, a Komintern egyik vezéralakja.

Rassay Károly (1886–1958): a Horthy-rendszer liberális ellenzékének tekintélyes vezetoje volt. 1921-ben megalakította a Független Kisgazda, Földmuves és Polgári Pártot, 1928-ban a Nemzeti Szabadelvu Pártot (1935-tol a neve Polgári Szabadságpárt).

Ribbentrop, Joachim (1893-1946): nemzetiszocialista politikus, kereskedo. Hitler külpolitikai tanácsadója. 1936-1938-ban londoni német nagykövet, 1938-1945 között birodalmi külügyminiszter. A nürnbergi nemzetközi bíróság halálra ítélte.

Roosevelt, Franklin Delano (1882-1945): amerikai demokrata párti politikus, ügyvéd. 1910-ben szenátor, 1913-ban haditengerészeti államtitkár-helyettes. 1924-ben New York kormányzója. 1933-1945 között az Egyesült Államok 32. elnöke.

Rosenberg, Alfred (1893-1946): nemzetiszocialista ideológus, építész. 1923-tól a Völkischer Beobachter" fomunkatársa; 1930-ban jelentette meg A 20. évszázad mítosza címu könyvét. 1934-tol a "Führer megbízottja" a náci világnézeti oktatás és nevelés valamennyi területén. 1941-1945 között a megszállt keleti területek birodalmi megbízottja. A nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék halálra ítélte.

Röhm, Ernst (1887–1934): német fasiszta politikus, katonatiszt, az SA vezetoje, a hosszú kések éjszakáján meggyilkolták. Rutherford, Ernest: a radioaktivitás elso elméletének megalkotója (1903)

Rydz-Smigly, Edward (1886–1941): lengyel marsall. J. Pilsudski közeli munkatársa. Hadügyminiszter (1918), a hadsereg fofelügyeloje (1935–1936), foparancsnoka (1936–39).

Salazar, Antonio: (Vimiero, 1889. április 28. – Lisszabon, 1970. július 27.) pénzügyi szakember, politikus, Portugália diktatorikus hatalmú miniszterelnöke volt 1932-től 1968-ig. Nevéhez országa gazdaságának konszolidálása, majd a gyarmatok megtartásáért vívott kétségbeesett háború, az ezt követő gazdasági válság, valamint az autoriter Estado Novo kialakítása.

Sallai Imre (1897-1932): a magyar kommunista mozgalom egyik vezetoje, a biatorbágyi merénylet után Fürst S-ral együtt kivégezték.

Sándor, I. (Karagyorgyevics) (1888-1934): Jugoszlávia királya (1921-1934), királyi diktatúrát vezetett be (1929), Marseille-ben az usztasák meggyilkolták.

Schacht, Horace Greely Hjalmar (1877-1970): német bankár. 1923-ban birodalmi pénzügyi megbízottként jelentos érdemeket szerzett a valuta stabilizálásában. 1924-1930 között a Reichsbank elnöke. 1933-tól 1939-ig ismét bankelnök, 1934-1937 között egyidejuleg gazdasági miniszter; 1937-1944 között tárcanélküli miniszter. Ellenzéki magatartása miatt 1944-1945-ben koncentrációs táborba került. A nürnbergi perben felmentették.

Schleicher, Kurt von (1882-1934): német tábornok és politikus. 1913-tól a vezérkarban és a Legfelsobb Hadvezetésben, majd a védero-minisztériumban töltött be vezeto pozíciókat. 1932 közepén véderominiszter. 1932. december-1933. januárjában birodalmi kancellárként széles bázisra igyekezett támaszkodni. Az 1934. évi "Röhm-puccs" napjaiban az SS meggyilkolta.

Schuschnigg, Kurt Edler von (1897-1977): osztrák politikus, ügyvéd. 1927-1933 között keresztényszociális párti képviselo a Nemzeti Tanácsban. 1932-1934-ben igazságügy-, 1933-tól egyidejuleg oktatási miniszter. 1934-tol Dollfuss utódjaként kancellár, s ideiglenesen oktatási, külügy- és védelmi miniszter. 1938-ban a német bevonuláskor lemondott, majd 1941-1945-ben koncentrációs táborban volt. 1948-1967 között professzor az Egyesült Államokban. Seyss-Inquart, Arthur (1892-1946): osztrák ügyvéd, nemzetiszocialista politikus. 1938-ban belügyminiszter, majd kancellár, 1938-1939-ben bécsi birodalmi helytartó, 1940-1945 között tárcanélküli birodalmi miniszter, s egyidejuleg a megszállt holland területek birodalmi megbízottja. A nürnbergi perben halálra ítélték.

Speer, Albert: (Mannheim, Németország 1905. március 19. – London, Anglia, 1981. szeptember 1.) a Harmadik Birodalom főépítésze, fegyverkezési minisztere, a haditermelés irányítója.
A háború befejezése után Nürnbergben egyetlen volt a bíróság elé állított személyek közül, aki elismerte felelősségét a második világháborús eseményekért, húsz év letöltendő börtönbüntetést kapott, kedvezményben nem részesült, 1966. október 1-jén szabadult ki a spandaui börtönből. Börtönévei alatt írta meg emlékezéseit, melyet szabadulása után jelentetett meg. Halála jelképes is lehetne, hiszen ugyanazon napon halt meg 42 évvel később, mint amikor Németország megtámadta Lengyelországot, ezzel elindítva a második világháborút.

Stavisky: zsidó származású bártulajdonos, szélhámos, aki sok politikussal állt kapcsolatban, 1929-tóI körözték, majd 1934-ben gyilkosság áldozata lesz; halála sokáig a francia belpolitikai konfliktusok forrása volt

Stojadinovic, Milan (1888-1961): jugoszláv politikus. Pénzügy- (1922-26, 1934) és külügymin. (1935-39), min.elnök (1935-39). Strasser, Gregor (1892-1934): a náci párt ismert, tekintélyes vezetoje, aki Hitlertol eltéro, szocialistább irányzatot képviselt, a hosszú kések éjszakáján Hitler parancsára meggyilkolják

Sulyok Dezso: kisgazdapárti politikus. Miután a Baloldali Blokk követelésére 1946-ban kizárták pártjából, létrehozta Magyar Szabadság Pártot, amely a vezetésével késobb emigrációba kényszerült

Szabó Dezso: az 1920-as évek legnagyobb hatású magyar írója, a Napkelet címu lap munkatársa, fo muvei: Az elsodort falu (1919), Segítség! (1925) Szabó Lorinc: magyar népi író, aki részt vesz Gömbös és a népi írók találkozóján Zilahy Lajos villájában

Szabó Pál: 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja

Szálasi Ferenc (1897-1946): katonatiszt, a mo-i nyilas mozgalom vezetoje; 1935-ben megalakítja a Nemzet Akaratának Pártját, elképzeléseit "Cél és követelések" címmel jelentette meg; 1937-ben rövid szabadságvesztésre ítélik, szabadulása után új pártot alapít, azonban 1938-ban ezt is betiltják és öt háromévi fegyházra ítélik

Szekfu Gyula (1883-1955): történész, az MTA tagja.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986): Nobel-díjas biokémikus, az MTA tagja, az aszcorbinsav felfedezoje. Szilárd Leó (1898-1964): magyar születésu amerikai fizikus Szolzsenyicin, Alexander: Szonyi István (1894-1960): festo, grafikus

Sztálin, Joszif Visszárionovics (eredetileg: Joszif Visszárionovics Dzsugasvili) (1879-1953): szovjet-grúz politikus. 1898-tól az OSZDMP tagja. 1917-1923-ig nemzetiségügyi népbiztos. 1922-1953 között az SZK(b)P fotitkára. 1953-ban államfo is. A nevével fémjelzett diktatórikus rendszer ihletoje és szervezoje; a második világháborús rendezés egyik vezeto résztvevoje.

Tamási Áron (1897-1966): író; a székely falu életének ábrázolója.

Teleki Pál (1879-1941): erdélyi nagybirtokos, politikus, min.elnök (1920-21, 1939–41)

Teller Ede (1908-2003 ): magyar születésu amerikai fizikus

Thälmann, Ernst (1886-1944): német kommunista vezeto

Thorez, Maurice (1900-1964): fr. kommunista politikus, a Francia Kommunista Párt fotitkára 1930 és 1964 között

Tildy Zoltán (1889-1961): kisgazdapárti politikus, ref. lelkész. A Független Kisgazdapárt alelnöke (1930-41).

Tiso, Jozef (1887-1947): szlovák fasiszta politikus, r. k. pap. A német támogatással létrejött szlovák fasiszta bábállam vezetoje (1938-45).

Togliatti, Palmiro: olasz kommunista politikus, 1935-ben a Komintern végrehajtó bizottsága elnökségének tagja

Trockij, Lev Davidovics (ederetileg: Bronstein) (1879-1940): orosz szociáldemokrata, 1905-ben a pétervári szovjet elnöke. Az 1917. októberi forradalom után külügyi, hadügyi és tengerészetügyi népbiztos, a köztársaság forradalmi katonai tanácsának elnöke. 1929-ben számuzték; Sztálin Mexikóban meggyilkoltatta. Tuhacsevszkij,

Mihail Nyikolajevics (1893-1937): az 1930-as évek Oroszországának egyik legtehetségesebb katonai vezetoje, a SzU marsallja, a sztálini csisztka áldozata 1937-ben.

Vámbéry Rusztem (1872-1948): jogász, publicista

Vass József: a Bethlen-kormány népjóléti minisztere, a kötelezo betegségbiztosítás kiszélesítésének kezdeményezoje

Veres Péter (1897-1970): író, a Márciusi Front egyik vezetoje; a népi írók balszárnyának képviseloje. Visinszkij: a szovjet koncepciós perek hírhedt ügyésze

Vorosilov, Kliment Jefremovics (1881-1969): Sztálin bizalmasa, Frunze után hadügyi népbiztos, a SzU marsallja

Wigner Jeno Pál (1902-1995 ): magyar születésu amerikai fizikus

Zilahy Lajos (1891-1974): az 1930-as évek népszeru írója, az Új Szellemi Front meghirdetoje, villájában szervezik meg Gömbös és a népi írók találkozóját, az MTA tagja.

Zinovjev, Grigorij Jevszejevics (1883-1936): bolsevik vezeto, aki nem támogatja Lenin elnökségét a Népbiztosok Tanácsában; az 1930-as évek sztálini pereinek áldozata lesz

Zogu, Ahmed (1895-1961): Albánia királya (1928-39).

Zsolt Béla (1895-1949): költo, író, publicista.

Történelmi topográfia ^

Abesszínia (Etiópia)

Albánia

Alma-Ata: Kazahsztán.

Barcelona: Spanyolország.

Bécs: Ausztria

Danzig (Gdansk): Lo Endrod: Mo. (Békés m.)

Felvidék: Szlovákia

Guernica: Spanyolország.

Haszan-tó: Mongólia

Halhin-Gol: Mongólia

Kárpátalja: Ukrajna.

Kolima: Oroszország.

Lausanne: Svájc

Locarno: Svájc

Madrid: Spanyolország.

Mandzsúria: Kína

Marseille: Franciaország.

Memel-vidék: Litvánia

Moszkva: Oroszország.

München: Németország.

Nanking: Kína

Narev (Narew): Lengyelország.

New York: USA

Oviedo: Spanyolország.

Palesztína: Izrael

Peking: Kína

Róma: Olaszország.

Saar-vidék: Németország.

San: Lengyelország.

Sanghaj: Kína

Szudéták: Lengyelország./Csehszlovákia.

Tennessee: USA

Teschen: Ukrajna

Varsó: Lengyelország.

Visztula: Lengyelország.

Kronológia 1923 - 39 ^


1923 Primo de Rivera tábornok diktatúrát vezet be Spanyolországban
1929. okt. 24. az értékpapírpiac összeomlása a New York-i tozsdén, a gazdasági világválság kezdete
1929-1932 az elso ötéves terv a Szovjetunióban
1930. jún. a franciák kiürítik a Rajna-vidéket
1930 Pilsudski Pártonkívüli Blokkja nyeri a lengyel választásokat
1930 Primo de Rivera diktatúrájának vége Spanyolországban
1931 polgári demokratikus forradalom Spanyolországban, a monarchia bukása
1931 a brit munkáspárt kettészakad, McDonald nemzeti egységkormányt alakít
1931. szept. 7. Gandhi a börtönból szabadulva Londonban kezd tárgyalásokat
1931 Kínában a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével ideiglenes kormányt alakítanak
1931. szept.18. japán támadás Mandzsúriában Kína ellen
1931. dec.11. a Brit Nemzetközösség proklamálása (westminsteri statútum)
1932. febr.18. Mandzsúria Japán védnökség alá kerül
1932 megalakul a Japán Nemzetiszocialista Párt, államcsínykísérletük sikertelen
1932. jún.l6-júl. 9. a lausanne-i jóvátételi konferencián rendezik a német tartozások kérdését
1932. nov. 8. az USA elnökévé választják Rooseveltet
1932 az Ír Szabad Állam elnöke De Valera
1932 Dollfuss kormánya Ausztriában
1932-1933 pusztító éhínség a Szovjetunióban
1933-1937 a második ötéves terv a Szovjetunióban
1933. jan. 30. Hitler Németország kancellárja
1933. febr. 27. a Reichstag felgyújtása Berlinben
1933. febr. 28. a polgári szabadságjogok korlátozása Németországban
1933. márc. 4. Roosevelt elnök hivatalba lépése, a New Deal kezdete
1933. márc. 5. a német választásokon Hitler gyoz, aki betiltja a kommunista, majd a többi pártot is
1933. márc. 27. Japán kilép a Népszövetségbol 1933. okt.14. Németország kilép a Népszövetségbol
1933. nov. az elso egypárti választások Németországban, létrejön a nemzetiszocialista pártállam
1933 az USA diplomáciai kapcsolatra lép a Szovjetunióval
1933 jobboldali fordulat Spanyolországban
1933 Dollfuss rendeleti kormányzásra tér át Ausztriában
1934 Kirov meggyilkolása a Szovjetunióban
1934. febr. szélsojobboldali puccskísérlet Franciaországban
1934. febr. az osztrák szociáldemokrata párt betiltása, leszámolás a baloldallal
1934. jún.29-30. a hosszú kések éjszakája Németországban
1934. júl. 25. náci puccskísérlet Bécsben, Dollfuss osztrák kancellárt meggyilkolják
1934. aug. Hitler egyesíti az államfoi, kancellári és pártvezéri hatalmat
1934 német-lengyel megnemtámadási egyezmény
1934 Barthou francia külügyminiszter keleti Locarno-terve
1934. szept.18. a Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe
1934. okt. 9. Marseille-ben meggyilkolják II. Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert
1934. okt. munkásfelkelés Spanyolországban
1934: római jegyzokönyv –Ausztria, Olaszo. És Mo. között
1934 görög, török, jugoszláv, román részvétellel Balkán-paktum alakul
1934 jobboldali puccs és katonai diktatúra Bulgáriában
1934-1935 a kínai Vörös Hadsereg "hosszú menetelése"
1935 Borisz cár királyi diktatúrát vezet be Bulgáriában
1935 Hirohito császár Japánban korlátozza a képviseleti demokráciát
1935 brit törvény (1937-tól alkotmány) India kormányzásáról
1935. jan.13. a Saar-vidéki népszavazás a Németországhoz való csatlakozás mellett dönt
1935. márc.1. Németország visszakapja a Saar-vidéket
1935. márc.15. a francia parlament két évre emeli a hadkötelezettség idejét
1935. márc.16. Hitler semmisnek nyilvánítja a versailles-i békében eloírt katonai korlátozásokat, és bevezeti az általános hadkötelezettséget
1935. máj. francia-szovjet segítségnyújtási egyezmény
1935. júl. 25-aug. 20. a Komintern VII. kongresszusa, a népfrontpolitika meghirdetése
1935. okt. 3. Olaszország megtámadja Abesszíniát (Etiópiát)
1935 Baldwin az új brit kormányfo
1935 német-angol flottaegyezmény
1935 Benes Csehszlovákia elnöke
1935 megalakul a francia népfront
1936 népfrontgyozelem a francia választásokon
1936 életbe lép az új szovjet alkotmány
1936. márc. 7. Németország megszállja a rajnai fegyvermentes övezetet
1936. júl.11. Német-osztrák egyezményt írnak alá a két ország politikájának "egyetértésérol"
1936 népfrontkormány alakul Spanyolországban
1936. júl.17/18. Franco tábornok katonai felkelésével polgárháború kezdodik Spanyolországban
1936 szélsojobboldali puccskísérlet Japánban
1936. okt. 25. a német-olasz egyezmény aláírása, a Berlin-Róma tengely létrejötte
1936. nov. 25. a japán-német antikomintern paktum aláírása
1936 Belgium felmondja a francia szövetséget
1936 arab felkelés Palesztinában
1937 Neville Chamberlain az új brit miniszterelnök
1937 a zürichi cionista kongresszus támogatja Palesztina felosztását az arabok és zsidók között
1937. júl. 7. Japán megtámadja, Kínát, a kínai nemzeti és kommunista erok közös felszabadító háborút indítanak
1937. nov. 6. Olaszország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz
1937. dec. 29. az Ír Köztársaság kikiáltása (Nagy-Britannia 1945-ben ismeri el)
1937 Tuhacsevszkij pere és terror a szovjet hadseregben
1937 felbomlik a francia népfront, Blum miniszterelnök lemond
1938 II. Károly királyi diktatúrát alakít ki Romániában
1938 Hitler a német hadsereg foparancsnoka, teljessé válik a fasiszta diktatúra
1938. márc.l2-13. Anschluss, a németek megszállják Ausztriát
1938. szept.29-30. a müncheni értekezlet
1938. szept. 30. Csehszlovákiától Németországhoz csatolják a Szudéta-vidéket
1938-1939 a feloszlatott szakszervezetek helyett Hazafias Ipari Társulatot alakítanak Japánban
1939. márc.14. a független Szlovákia megalakulása
1939. márc.15. a németek bevonulnak Prágába, s létrehozzák a Cseh-Morva Protektorátust, a magyarok elfoglalják a maradék Kárpátalját
1939. márc. 28. a spanyol polgárháború vége, Franco bevonul Madridba
1939. márc. Nagy-Britannia és Franciaország garanciát vállal a lengyel határok sérthetetlenségére
1939. ápr. 7. Olaszország megszállja Albániát
1939. máj. 21. Németország és Olaszország támadó jellegu katonai szövetséget köt (acélpaktum)
1939. aug. 23. a német-szovjet megnemtámadási szerzodés aláírása Moszkvában
1939. aug. 24. Franciaország fegyveres segítséget ígér Lengyelországnak
1935. aug. 25. Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szerzodést köt Lengyelországgal
1939. aug. 25. Hitler elhalasztja a másnapra tervezett lengyel hadjáratot

Magyarország kronológiája 1930 - 39 ^


1930. szept. 1. 100 ezres munkástüntetés Budapesten.
1930. okt. 12. Békés községben újjáalakul a Független Kisgazdapárt.
1931. jún. 28-30. Országgyulési választások.
1931. aug. 19. Lemond Bethlen István miniszter-elnök.
1931. aug. 24. Károlyi Gyula kormánya.
1931. szept. 13. A biatorbágyi merénylet.
1931. szept. 19. A kormány statáriumot rendel el.
1932. júl. 28. Sallai és Fürst kivégzése.
1932. okt. 1. Gömbös Gyula kormánya.
1932. okt. 25. A Nemzeti Munkaterv közzététele.
1932. okt. 27. Az Egységes Párt átalakul s felveszi a Nemzeti Egység Pártja nevet.
1933. jún. 17-19. Gömbös berlini látogatása.
1933. júl. 23-26. Gömbös és Kánya római látogatása.
1934. febr. 6. Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval.
1934. márc. 17. Magyar-osztrák-olasz hármas egyezmény aláírása Rómában.
1935. márc. 4. Szálasi Ferenc megalakítja a Nemzet Akaratának Pártját.
1935. márc. 31. és április 7. Országgyulési választások.
1935. ápr. 14. Zilahy Lajos a Pesti Naplóban Új Szellemi Frontot hirdet.
1935. ápr. 16. A népi írók egy csoportja és Gömbös Gyula találkozója.
1936. jún. 21. Csehszlovákiában megalakul az Egyesült Magyar Párt.
1936. okt. 12. Darányi Kálmán kormánya.
1937. márc. 15. A Márciusi Front zászlóbontása.
1937. okt. 2-3. A Márciusi Front makói tanácskozása.
1938. febr. 21. Szálasi Ferenc rendori felügyelet alá helyezése, július 6-án 3 évi fegyházra ítélik.
1938. márc. 5. A gyori program meghirdetése.
1938. máj. 14. Imrédy Béla kormánya.
1938. máj. 25. A XXXIV Eucharisztikus Kongresszus ünnepségeinek kezdete Budapesten.
1938. máj. 29. Az elso zsidótörvény.
1938. aug. 20-29. A kisantant államok és Magyarország képviseloinek bledi tanácskozása.
1938. nov. 2. Az elso bécsi döntés.
1939. jan. 6. Imrédy Béla meghirdeti a Magyar Élet mozgalmat.
1939. febr. 3. A nyilasok robbantásos merénylete a Dohány utcai zsinagóga ellen.
1939. febr. 16. Teleki Pál kormanya.
1939. febr. 22. A Nemzeti Egység Pártja felveszi a Magyar Élet Pártja nevet.
1939. febr. 24. Magyarország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.
1939. febr. 25. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt- Hungarista Mozgalom betiltása.
1939. márc. 8. Hubay Kálmán vezetésével megalakul a Nyilaskeresztes Párt.
1939.. ápr. 11. Magyarország kilép a Népszövetségbol.
1939. máj. 5. A második zsidótörvény.
1939. máj. 28-29. Országgyulési választások.
1939. jún. 29. A Nemzeti Parasztpárt megalakulása

^^^^